Ez a gyufásdoboz méretű jegyzet Shakespeare első szakkritikusának munkája?

Abban az időben az írástudók száma igen alacsony volt, a Shakespeare által írt kéziratokhoz való hozzáférés is igencsak korlátozott volt, és – bár ezt ma már furcsa lehet olvasni, de – az angol irodalom iránti tudományos érdeklődés sem volt valami jelentős egészen az 1900-as évek elejéig. A kortársak számára Shakespeare és alkotásai érinthetetlenek voltak, szinte mitológiai köd lengte körbe, és mint azt eddig gondoltuk, tudományos érdeklődéssel senki sem közeledett, nem mert közeledni hozzá. Kivéve, talán ez az ifjú titán.

A kis jegyzetfüzet fordítása (modern angol nyelvre történő átültetése) még jelenleg is zajlik. Mint azt az előzetes elemzések alapján a szakértők elmondták, az írás nem tartalmaz semminek történelmi kontextust, csupán idézetek, frázisok szerepelnek az egyes shakespeare-i művekből. Matthew Haley kora újkori kéziratspecialista szerint az ismeretlen szerző vagy ellátogatott a drámaíró több előadására, és aközben készítette a jegyzeteit, vagy olvasta az egyik legelső nyomtatott kiadásukat. Haley nagy reményeket fűz ahhoz az elképzeléséhez, hogy az írás bizonyítékokat szolgáltat arra nézve, hogy nem minden, ma Shakespeare-nek tulajdonított munkát köthetünk a bárdhoz.

A kutatók úgy vélik, a kis füzetecske John Loveday (1711–1789) brit antikvárius gyűjteményének része lehetett egykoron, ugyanis leszármazottainak ingóságai között bukkantak rá. A rövidesen sorra kerülő aukción 30 ezer fontos kikiáltási árral kerül majd kalapács alá a különleges könyvecske.

Ki volt Shakespeare?

„Mert ha műveit nem olvassátok, és nem látjátok, soha sehonnan, sem regényből, sem életrajzból nem fogjátok megismerni az ő igazi arcát” – írta a Shakespeare-t a drámaírás fejedelmének nevező Rónaszegi Miklós regényíró. De ki volt valójában a világ legnagyobb irodalmi zsenije? Petőfi Sándor szerint „egymaga fele a teremtésnek”, mások csupán egy olyan szerencsés embernek gondolták, akiben valamiért az utókor az angol irodalom megújítóját tiszteli.

Egy nemes anya és egy tehetős – egyszer Stratford-upon-Avon hivatalos sörkóstolójának is megválasztott – polgár gyermekeként született William Shakespeare életéről hallatlanul keveset tudunk biztosan. 18 évesen már az oltár előtt állt a nála nyolc évvel idősebb, három hónapos terhes Anne Hathaway mellett, 30 éves korára pedig már ünnepelt szerző volt.

Állítólag sem a szülei, sem a felesége, sem a gyermekei nem tudtak írni, így sokan kétségbe vonják, hogy a fiatalon vadorzásért elítélt, eleinte a színi előadások nézőinek hintóit őrző, később súgó, majd lassan színésszé váló angol olyan drámákat hagyjon maga után, mint például a III. Richárd. Mások azt emelik ki, hogy a művek olyan mély tudást feltételeznek a kor politikájáról és az udvarról, amellyel a drámaíró nem rendelkezhetett, így szerzeményeit talán valakitől ellopta. Az elmúlt 400 évben közel száz név merült fel a shakespeare-i hagyaték „igazi” tulajdonosaként. A vádakra Szerb Antal csattanós választ adott: szerinte sokan képtelenek feldolgozni, hogy „a világirodalom legnagyobb drámáit grófnál alacsonyabb rangú ember is szerezhette”.

A színészként, íróként, majd a Globe Színház részvényeseként tekintélyes jövedelmet felhalmozó Shakespeare, aki egy újabb kutatás szerint kannabisz hatása alatt írhatta műveit, és titokban katolikus érzelmű volt, kifejezések százaival gyarapította az angol nyelvet. Hatására több női név (Olivia, Miranda, Jessica) is elterjedt a világban. Különös, de élete során közel nyolcvanféleképpen jegyezte le a nevét, sírfeliratában pedig megátkozta a csontjait megbolygatókat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban