Arckrémével tisztította az ősi Nimrúd kincseit Agatha Christie
2017. január 5. 15:50
Agatha Christie az 1950-es években csatlakozott második férjéhez az ősi asszír városban, az Iszlám Állam által nemrég lerombolt Nimrúdban folyó ásatásokon. A krimiíró nemcsak egyszerű látogatóként vett részt a régészeti munkában, tevékenyen hozzájárult ugyanis például ahhoz, hogy a munkálatokról képek is fennmaradjanak.
Korábban
A kultszerző második férje, Max Mallowan régészként tevékenykedett, és saját szakmáján belül meglehetősen elismertnek számított – persze nem annyira, mint nála 14 évvel idősebb felesége a krimi területén. Az író azonban minden évben hónapokra félretette a karrierjét, hogy férjével tarthasson a Közel-Keletre. Az ekkoriban már a hatvanas éveiben járó Christie nemcsak a csodálatos ókori romváros értékeinek megfigyelésével foglalatoskodott azonban, hanem fényképezőgéppel és kamerával dokumentálta férje tevékenységét. A felvételeket a közeli Tigris folyóból kiszűrt víz segítségével hívta elő.
Mallowan a nimrúdi ásatással szerzett hírnevet magának, annak a 3000 éves asszír városnak a feltárásával, amely a közelmúltban azzal került be a hírekbe, hogy az Iszlám Állam szinte a felismerhetetlenségig lerombolta. Nimrúd, az időszámításunk előtti 13. századból származó asszír régészeti hely a Tigris folyó bal partján, Moszultól 30 kilométerre délre található. Asszíria második fővárosát I. Sulmánu-asarídu király (i. e. 1273-1244) tette birodalma központjává. Nimrúdot 2014 nyarán foglalták el az iszlamista szervezet fegyveresei, akik a bálványimádás beszüntetésének jelszavával számos több ezer éves műemléket romboltak le, többek között a 2800 éves Nabu-templomot, amelyet a bölcsesség és írástudás mezopotámiai istenének szenteltek. Egy iraki régész becslése szerint Nimrúd mintegy 60 százaléka odaveszett a pusztításban.
Mathew Prichard, Agatha Christie unokája szerint a házaspár télen Irakba és Szíriába utazott, és csak májusban és júniusban tértek vissza otthonukba. Prichard szerint nagymamájának ez ugyanolyan fontos volt, mint az írás. Mint kifejtette, Christie-nek meglehetősen „régimódi” felfogása volt a házasság intézményéről, és úgy vélte, a feleségnek kötelessége a férjével tartani, ami az ő esetében azt jelentette, hogy a férjével utazott az ásatás helyszínére, segítette munkája fotózásában és az ásatáson részt vevő helyi dolgozók ügyeinek intézésében.
Mrs. Marple és Hercule Poirot alakjának megalkotóját ekkor már régóta elbővülte a régészet, amely látható volt a Közel-Keleten játszódó regényeiben is, mint a Halál a Níluson vagy a Gyilkosság Mezopotámiában című művében. Férjét pedig már az 1940-es évektől kezdve elkísérte közel-keleti ásatásaira. Christie 1946-ban Így éltünk Mezopotámiában (Come, Tell Me How You Live) című útikönyvében-önéletrajzában (amelyet Agatha Christie Mallowan néven adott ki) beszámolt a Szíriában és Irakban folyó ásatásokról.
Mallowan Nimrúdban néhány évvel később számos elefántcsont-faragványt fedezett fel, többek között egy női arcot ábrázoló szobrot, amelyet „nimrúdi Mona Lisának” is neveznek, és amelyet csak nagy nehézségek árán sikerült kiemelni egy sáros üregből. Georgina Herrmann, egy, az ásatáson jelen lévő brit régész visszaemlékezésében arról számolt be, hogy Christie órákat töltött el a kincs szárításával és még saját arckrémét is felhasználta annak megtisztításához. A krimiíró emellett nagy örömmel rakta össze a darabokban megtalált elefántcsont-faragványokat is. Christie nagy kedvelője volt a kirakós játékoknak és a keresztrejtvényeknek, így nem okozott neki gondot, hogy akár több száz darabból álló szobrok összerakásának nekilásson.
Az unoka szerint – akiknek nagyapja még az ékírás alapjait is megtanította – ha Christie és férje élne, valószínűleg döbbenten venné tudomásul, mi történt a romvárossal. Szerinte enyhe kifejezés, hogy tragédiaként fognák fel a történéseket: ha látnák a mai újságok híreit, feltehetően rá sem ismernének arra a helyre, ahol egykor éveket töltöttek el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- A brit kormányzat kénytelen volt eleget tenni a zendülő matrózok követeléseinek
- Sajátos humorával színesítette diplomáciai küldetéseit Fülöp herceg
- Galtierinek bukást, a „Vasladynek” népszerűséget hozott a falklandi háború
- London lakosságának nem tetszett a legendás gyémánt
- Csak Eleanorként ismerte a menekült kislány az őt örökbe fogadó First Ladyt
- Megtizedelte a britek pénzét a sokak által ellenzett reform
- Londonban váltak híressé, de Párizsból származnak az emeletes buszok
- Másodszorra találta fel Dunlop az elfeledett légtömlős gumiabroncsot
- Még aktív játékosként lovaggá ütötték az első aranylabdás futballistát
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap