Hihetetlenül népszerű a Mein Kampf kritikai kiadása

A kiegészítéseket készítő szakértők sem számítottak ekkora sikerre. “Ezek az eladási adatok számunkra is lehengerlőek” – fogalmazott Andreas Wirsching, az IfZ igazgatója. Az intézet munkatársai világszerte 70, a témával foglalkozó rendezvényt tartottak Amszterdamtól Moszkván és Torontón át Zürichig. A projekt vezetője, Christian Hartmann és munkatársai novemberben a Gesellschaft braucht Wissenschaft nevű, 50 ezer euróval (15, 4 millió forinttal) járó tudományos díjat is átvehették munkájukért. Az indoklás szerint “Christian Hartmann és csapata a Mein Kampf történelmi-kritikai kiadásával nagy hézagot töltött ki a németországi nemzetiszocializmus kutatásában. A publikáció bemutatja Hitler hamis állításait és elferdítéseit, korrigálja a szakmai hibákat és magyarázza a korabeli kontextust”.

Az intézet összefoglalója szerint a kritikai kiadás ellen nem érkezett feljelentés, nem voltak jobboldali propagandaakciók, jobboldali érzelmű kiadók sem kezdtek erőteljes kampányba annak érdekében, hogy közvetlenül a szerzői jog lejárta után azonnal kiadják a Mein Kampfot. Az egyetlen kivétel a Der Schelm (A kópé) nevű jobboldali kiadó volt, amely az elmúlt évben bejelentette, hogy Hitler eredeti szövegét rövidítés nélkül, “jótét lelkek kellemetlen kommentárjai nélkül” akarja kiadni, és a könyvet “tudományos forrásszövegként” honlapján reklámozta. 

A lipcsei államügyészség azonban fellépett az akció ellen. Az uszítás és tiltott jelképek használata vádjával indított nyomozás mindazonáltal még nem zárult le. A hatóság szóvivője szerint egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a változtatás nélkül hagyott szöveget valóban értékesítették. Egy forchheimi könyvkereskedőt, aki az interneten szintén reklámozta a Schelm kiadó Mein Kampfját, és akinél a nyomozók többek között megrendelői jegyzékeket is találtak, tavaly 4000 euró (1,2 millió forintos) pénzbüntetésre ítéltek.

Wirsching szerint a komoly, tudományos kommentárokkal ellátott kiadás elérte célját, vagyis azt, hogy kifogja a szelet a hasonló próbálkozások vitorlájából. A kutató szerint felelőtlenség lenne hagyni, hogy “szabadon kóboroljon az eredeti szöveg”. Kiemelte: a kritikai kiadás vásárlói nem a múltban élő, elmaradottan gondolkodó emberek, sokkal inkább a politika és a történelem iránt érdeklődő olvasók, köztük sokan tanárok. Az, hogy a Mein Kampfot esetleg forrásként használják a történelemoktatásban, heves vitákat váltott ki. A bajor politikai oktatási központ tanulmányozza, miként lehetne felhasználni a Mein Kampf részleteit a történelemtanításban.

A Mein Kampf először 1925-ben jelent meg, nyolc évvel Hitler hatalomra jutása előtt. A náci Németország elbukása után a szövetségesek a könyv kéziratát átadták Bajorországnak. A német hatóságok 2016 januárjáig nem engedélyezték a könyv újranyomását, a német törvények értelmében azonban 70 év után lejárnak a szerzői jogok, így 2015 vége óta a kiadók szabadon felhasználhatják az eredeti szöveget. A 3500 kritikai kommentárral ellátott könyvnek már az első kiadása átütő siker lett, pillanatok alatt elkelt mind a 4000 példány, áprilisra felkerült a Der Spiegel című hetilap bestsellerlistájának élére annak ellenére, hogy a csaknem 2000 oldalas mű két nehéz kötetben jelent meg, és 59 euróba (18 ezer forint) kerül. A Mein Kampfot a náci birodalom 1945-ös bukásáig 12 millió példányban adták el, és 18 nyelvre fordították le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?