Vadászházból szabadulva adta vissza a reményt a lengyeleknek Lech Walesa

A gdanski hajógyár munkásai az irreális mértékben megnövekedett élelmiszerárak miatt 1980 augusztusában sztrájkba kezdtek, amelynek élére a gyárból korábban elbocsátott Lech Walesa állt. Hamarosan megalakult a vasfüggöny mögötti országok első szabad szakszervezete, a Szolidaritás, és a lengyel kormány kénytelen volt engedni a munkások követeléseinek. A szervezetnek rövid időn belül 10 millió tagja lett, és a hatalom egyre veszélyesebbnek ítélte meg a mozgalom társadalomra gyakorolt befolyását. 1981. december 13-án kihirdették a hadiállapotot, és a mozgalom több tagját, többek között Walesát is letartóztatták. 

Walesát eleinte egy Varsó melletti villában tartották házi őrizetben, ahonnan több olyan üzenetet is sikerült kijuttatnia, amelyekben békés ellenállásra szólította fel honfitársait. 1982 elején egy szovjet-lengyel határ közelében található vadászházba szállították. Bár az együttműködésért cserébe többször is felajánlották feltételes szabadlábra helyezését, Walesa mindenféle közeledést visszautasított. A mozgalmi vezető határozottságát jól példázza, hogy egy alkalommal, amikor a lengyel miniszterelnök-helyettes környékezte meg egy ajánlattal, Walesa annyira ráordított, hogy a politikus kénytelen volt kirohanni a szobából. Bár szabadlábon helyezése után is csak korlátozott mozgástérrel rendelkezett – 1983-as Nobel-békedíját sem merte átvenni, félve, hogy nem engedik vissza –, 1990-ben végül Walesa lett Lengyelország első szabadon választott köztársasági elnöke.

Az utóbbi hónapokban ismét az érdeklődés homlokterébe került Walesa állítólagos ügynökmúltja. A téma azután vált a lengyelországi sajtó központi témájává, hogy a nácizmus és kommunizmus bűntetteit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) 2016 februárjában, azaz már az új, jobboldali kormány működése idején hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára a Czeslaw Kiszczak néhai kommunista belügyminiszter házában talált iratokat: a Bolek fedőnevű ügynök 90 oldalas beszervezési és 279 lapos munkadossziéját.

A beszervezési dossziéban kézzel írt, Lech Walesa "Bolek"-aláírással ellátott együttműködési nyilatkozatot és bevételi nyugtákat is találtak. A munkadosszié a Bolek által készített "számos jelentést", valamint a tartótisztek jelentéseit tartalmazza, melyek a titkos ügynökkel tartott találkozásokról számolnak be. Az iratok az 1970-1976-os időszakban keletkeztek, és az IPN levéltárosa hiteleseknek minősítette őket. Több kommentátor kifogásolta azonban, hogy az IPN az iratokat a grafológiai vizsgálat elvégzése előtt tette közzé. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?