Róma, a trójai nő

Romulus és Remus

Stesichorus szerint Róma egy hajóhadat vezetve hagyta el a háború dúlta Tróját. Amikor kikötöttek Itália partjainál, akkor annyira rabul ejtette őket a hely varázsa, hogy Róma és kísérete elhatározták, nem mennek innen tovább, és hajóikat azon nyomban fel is gyújtották. A boldog „hajótöröttek” örömükben Rómáról nevezték el a települést.

Eleanor Leach, a bloomingtoni Indiana Egyetem ókori irodalomtörténésze szerint a görög rétor és történetíró, halikarnasszoszi Dionüszosz a „Római régiségek” című művében – amelyben Róma történelmét írja le a kezdetektől az első pun háborúig – már említést tesz ugyanerről a legendáról. Csak éppen a szerző akkor fel is oldotta a hölgy „rejtélyét”: Róma görögül annyit tesz: hatalom.

A Stesichorus-töredék publikálása talán nem is véletlenül lett éppen mostanára időzítve. A közelmúltban tartották a nevezetes Parilia ünnepet, ami egybeesik Róma alapításával, - Varro számításai szerint Kr.e. 753. április 21.-vel, pontosan azzal a nappal, amikor Romulus megalapította a Várost a Tiberis alsó folyásánál.

Annak ellenére, hogy Róma korai története a mitológia ködébe vész, nagyon sokan hisznek Romulus és Remus legendájában. A római történetírók szerint az ikertestvérpár az ókori Alba Longában született. Innen azzal a céllal álltak tovább, hogy máshol alapítsanak várost. Miután kiválasztották a helyet, fallal vették körül, és Romulus magáról nevezte el a várost.

Guy Rogers, a Wellesley College ókorásza vitatja a Stesichorus-szöveg hitelességét. „- Tudomásunk van arról, hogy a Kr.e. VI. században, Macedóniában volt egy hely, aminek Aeneia volt a neve. Az onnan származó érmékről azt is tudjuk, hogy Aeneas oda menekítette apját Trójából. Vagyis valakinek a kimenekítése a pusztuló Trójából, illetve máshol való letelepítése valójában inkább toposz lehetett” – mondja a professzor.

Rogers arra is felhívja a figyelmet, hogy míg az „egy nő alapította Rómát” elmélet inkább a modern kori Itáliában kapott nagyobb figyelmet, addig Róma ókori vezetői előszeretettel favorizálták a Romulus és Remus-féle mondát. Igaz ugyan, hogy a tény, miszerint Róma Aeneas lánya lett volna, már az ókori szövegekben is előfordul, csakhogy a császárok korában – kiváltképp Augustus után – nem szívesen gondoltak arra, hogy ők valójában Aeneas fiának, Iulusnak a leszármazottai. Pedig a Romulus-Remus-féle legenda egyértelmű utalást tesz a Iulus-házzal való kapcsolatra.