Kecskemét múltja és jelene – megjelent a Hírös Históriák

2015. december 21. 12:44

Első ízben veheti kezébe az olvasó a Hírös Históriák kecskeméti helytörténeti magazin 2015. őszi-téli számát. A most megjelenő, a tervek szerint féléves időközönként az újságárusok polcaira kerülő képes folyóirat mindegyike egy-egy vezértéma köré szerveződik. Az első, a Beszélő köntös városa címet viselő szám Kecskemét törökkori történetébe kalauzolja el az olvasót, aki többek között megtudhatja, hogy a fekete halál mikor látogatta meg utoljára a mezővárost, mi lett a kecskeméti focicsapat és a megszálló szovjet hadsereg közötti 1945. márciusi, igencsak rejtélyes focimeccs eredménye, de – kicsit elszakadva Kecskeméttől – betekintést nyerhet Jókai Aranyemberéből ismert, mára már a Duna alá költözött Senki szigetének történetébe is.

Korábban

„Kezdettől fogva olyan helytörténeti, a lokálpatrióta hagyományokat híven ápoló, ismeretterjesztő magazin létrehozása lebegett a szemünk előtt, amely diákok s felnőtt érdeklődők számára is érdekes, alapos szakmaisággal megírt cikkek segítségével visz közelebb ahhoz, hogy közösen megfogalmazhassuk: mit is jelent kecskemétinek lenni? Mi is az az életrevalóság, az a jövőbe vetett hit, ami annyi megpróbáltatáson át is a miénk maradt, s ami évszázadok óta segít minket, hogy újult erővel, „józan paraszti” ésszel túltegyük magunkat a nehéz időszakokon, s minduntalan megerősödve, szellemiekben, anyagiakban gyarapodva adhassuk át őseink örökségét utódainknak?” – írja az első szám beköszöntőjében Bán János főszerkesztő.

A 76 oldal hosszúságú, igényes és érdekes kiadvány képekkel gazdagon illusztrált, mindez azonban nem megy a tartalom rovására, amely igen színvonalas, jól kidolgozott és mindenre kiterjedő; az olvasónak egyik cikk után sem marad hiányérzete. A magazinélményt rejtő újság izgalmas kikapcsolódást kínál. A kecskeméti felsőoktatás múltja, az első kecskeméti repülőnap, a sosemvolt víztorony története mellett többek között betekintést nyerhetünk az alföldi város törökkori történetébe.

A letűnt kor plasztikus megidézéséhez nem csupán Evlia Cselebi török világutazó kecskeméti kapcsolatainak kivesézése, hanem a Nagykörúti utcából előkerülő 17. századi oszmán kút régészeti feltárásának bő leírása is sokat segített. Az archeológiai cikkből például megtudhatjuk, hogy a kút közelében egy tárológödör gazdag leletanyagot, többek között cseréppipát, halpikkelyeket és szálkákat, fazekat, továbbá számos edény töredékét tartalmazta, amelyekből a korabeli kecskeméti mindennapokra tudunk következtetni.

Külön kiemelendő, hogy Kecskemét 1600-as évekbeli látképeit bemutató képek is színesítik a kiadványt, amely valóban visszarepíti az olvasót a kora újkor közepébe. Mindemellett megtudhatjuk, hogy a fekete halál mikor látogatta meg utoljára a mezővárost, mi lett a kecskeméti focicsapat és a megszálló szovjet hadsereg közötti 1945. márciusi, igencsak rejtélyes focimeccs eredménye, de – kicsit elszakadva Kecskeméttől – betekintést nyerhetünk Jókai Aranyemberéből ismert, mára már a Duna alá költözött Senki szigetének történetébe is. A Hírös Históriák végén színes, képes évfordulók segítenek bennünket, hogy el ne tévedjünk a történelem zegzugos kronológiáiban.