Amikor négy napra bedugult az ország

Az áremelésről az első híradás október 19-én a Népszava című napilapban jelent meg Árulás: jön az 56-62 forintos benzin címmel, az október 24-ei Magyar Hírlap október 29-ére tette a drágulás időpontját. Ugyanaznap az MTI közleménye arról tudósított, hogy a kormány ülésének napirendjén nem szerepel a téma, másnap mégis bejelentették az üzemanyagár 65 százalékos emelését. (A benzin fogyasztói ára 56-62, a gázolajoké 42-45 forintra emelkedett.) A kormány szerint a lépésre a szovjet olajszállítások csökkenése, valamint az augusztustól tartó öbölháború miatt volt szükség.

A felháborodott taxisok október 25-én délután a budapesti Hősök terén, majd a Kossuth téren gyülekeztek. Az Országház előtt találkoztak Siklós Csaba közlekedési miniszterrel, aki nem volt hajlandó átvenni petíciójukat. Eután a taxisok, akik CB-, illetve URH-rádióhálózatukon folyamatosan kapcsolatot tartottak egymással, lezárták Budapest összes hídját, megbénítva a város közlekedését. Éjféltől országossá szélesedett a blokád, amelyhez csatlakoztak a magán- és teherfuvarozók is. Október 26-án az ország főútjain és a nagyobb városokban szinte lehetetlen volt a közlekedés, a határokon állt a forgalom. A Ferihegyi repülőteret a fővárosból nem lehetett megközelíteni, Budapest belső területein egyedül a metró közlekedett. A tüntetők csak a mentőket és az egyéb megkülönböztető jelzést viselő, valamint az élelmiszert szállító gépkocsikat engedték át.

László Balázs kormányszóvivő október 26-án reggel törvénytelennek nevezte a taxisok akcióját, mert azt a gyülekezési törvény előírásai szerint 72 órával korábban be kellett volna jelenteni. A kormányt váratlanul érte a tiltakozás, a tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott, Antall József miniszterelnök pedig kórházban feküdt. Távollétében Horváth Balázs belügyminiszter látta el a kormányfői feladatokat, aki bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet. A belügyminiszter a rádió és a televízió által közvetített beszédében megindokolta a kormány intézkedését, és bejelentette, hogy három válságstábot állítottak fel. Göncz Árpád köztársasági elnök este beszédet mondott a televízióban, a benzináremelés felfüggesztését javasolta a kormánynak, és ennek függvényében kérte a taxisokat a blokád abbahagyására.

Október 27-én a magyar közutak teljes blokádjára ébredt az ország. A taxisok, fuvarozók - a hozzájuk csatlakozó polgári résztvevőkkel egyetemben - megbénították az egész ország közlekedését. Mintegy 600 helyen állítottak útzárt, ez összesen - a fővárossal együtt - 105 helységet érintett. Budapesten - a Lánchíd kivételével - az összes Duna-hidat lezárták, 25 főbb csomópontot eltorlaszoltak. A fuvarozók és a kormány közötti tárgyalások egész nap tartottak, és estére közös nyilatkozat közzétételében állapodtak meg. Ebben a kormány kinyilvánította, hogy az Érdekegyeztető Tanács október 28-án megtartandó ülése elé olyan megoldást terjeszt, amelynek révén meghatározott feltételek között elképzelhető literenként 10 forintos kedvezmény. A megegyezés feltételéül a blokád megszüntetését szabták. A kormány és a fuvarozók közötti előzetes megállapodás alapján éjfélkor Szabó Győző országos rendőrfőkapitány sajtóközleményben szólította fel a tüntetőket a torlaszok lebontására.

Október 28-án, vasárnap a reggeli óráktól valamelyest enyhült a blokád. Délben a Munkaügyi Minisztériumban megkezdődött az Érdekegyeztető Tanács ülése, amelyet a fuvarozók kérésére a televízió élő adásban közvetített. A kormány részéről Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter és Rabár Ferenc pénzügyminiszter vezette a tárgyalást, a munkavállalók küldöttségét Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (FSZDL) elnöke, valamint Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkaadókét pedig Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke vezette. Az ülésen Orbán István, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke elnökölt.

Az estére megszületett megállapodás szerint október 29-én 24 órától 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, az új árak az árliberalizálással összefüggő törvények hatályba lépésig érvényesek. A kormány képviselői tanulságként fogalmazták meg, hogy hasonló esetekben időben konzultálni kell az Érdekegyeztető Tanács tárgyalófeleivel. A megegyezés hírére néhány óra alatt az egész országban teljesen megszűnt a blokád, helyreállt a közlekedés. A megállapodás aláírása után Antall József miniszterelnök kórházi betegszobájában nyilatkozatot adott a televíziónak. Az úgynevezett "pizsamás interjúban" az országban kialakult helyzetet, a válságot megoldó kompromisszumot elemezve elismerte a kormány felelősségét, amiért a benzináremelés bejelentését előkészítő munkában hibákat követtek el. Szerinte a megállapodás létrejötte után előállt helyzetben nincsenek vesztesek és győztesek, és ígéretet tett arra, hogy az "polgári elégedetlenségi mozgalomban" részt vevőkkel szemben a kormány nem kezd eljárást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége