Így vadásztak angolnára a kőkorban

A Németországhoz tartozó Fehmarn-sziget és a dán zászló alatt álló Lolland-sziget közötti keskeny tengerszorost összekötő, tenger alatt futó alagút építése előtti kötelező régészeti felmérés során egy izgalmas kőkori leletet találtak a tengerfenéken. A felfedezés figyelemre méltó, mert segítségével végre bizonyosságot nyert, miként fogtak angolnát a neolitikumban: a szigony két oldalsó ága közrefogta az átlagosan 60-80 centiméteres halat, míg a középső, éles, csontból készült ág keresztülszúrta az angolnát, magyarázta Line Marie Olesen, a kutatást vezető dán régész.

A kutatók már régóta sejtették, hogy ilyen szigonyfajtát használhattak az i. e. 5-6 ezer utáni évszázadokban, ám eddig régészetileg nem volt nyoma, ugyanis korábban csak letöredezett végű háromágú szigonyokat és csonthegyeket találtak, magyarázta Søren Anker Sørensen dán kutató. 40 évvel ezelőtt egy búvár segítségével egy ehhez hasonló szigony került elő a tengerfenékről, ám a középső ág hiányzott a leletről.

„Most már biztosak vagyunk benne, hogy az angolnahalászat mikéntje (az ipari halászatot természetesen nem számítva) szinte semmit sem változott az eltelt több mint 6-7 ezer évben” - mondta Olesen, aki munkatársaival a gyakorlatban is kipróbálta az eszközt.

A késő-kőkorszakban a szigeteket két, egyenként körülbelül 20-25 méter széles lagúna választotta el, amelynek sekély, homokos, néhol kavicsos vize tökéletes halászterületnek számított. A köves résztől délre a régészek egy vesszőből font kerítés, vagyis egyfajta kifeszített halászháló maradványait találták meg, amelyet a halászok eredetileg a part közelében állíthattak fel. A mintegy 25 méteres hálóból egy „U” alakot formáztak, amely minden bizonnyal a lagúna felé nyílott.

„Azt, hogy a halászkerítést ténylegesen is a helyszínen állították fel vagy csupán ott mosták meg, esetleg a karbantartási műveletek során került oda, nem tudjuk pontosan” - mondta Olesen. A régészek szerint a viszonylag bonyolultabb szerkezet merőben más funkciót tölthetett be, mint a térségben jól ismert halászati bukógátak.

A tavalyi ásatások során előkerült lábnyomok, gátmaradványok, s egyéb halászati szerszámok arra engednek következtetni, hogy a szigetlakók egy nagyobb árhullám idején próbálták meg menteni a menthetőt, s eszközeiket homokkal fedték be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?