Előkelőek nem vagyunk
2003. március 25. 12:08
A Fekete Történelem Hónapjának keretében az afro-amerikaiak és nem a fehér többség nézőpontját tükröző könyvek, videofilmek, kifestőkönyvek, kiállítások segítségével próbálják megismertetni az amerikai gyerekekkel a politikai emancipáció, a választójog és a szabad munkaerő kérdéseit, az amerikai Észak-Dél konfliktust, Afrika történelmét és kultúráját.
Lássuk honnan ered ez a törekvés!
Father of black history |
A Black History Month ötletgazdája Carter Godwin Woodson (1875 - 1950) fekete amerikai történész, aki maga is rabszolga szülőktől származik. Gyerekkorát szénbányászként töltötte Kentuckyban, majd húsz évesen került középiskolába. Tanulmányait a Harvardon folytatta, ahol a doktori képzés keretében az amerikai történelemkönyveket vizsgálva szembesült azzal, hogy azok nem szólnak a fekete amerikai népességről, illetve ha mégis, akkor a feketék kultúráját alacsonyabb rendűként állítják be.
1915-ben hozta létre a feketék életét és történetét kutató egyesületet (Association for the Study of Afro-American Life and History), majd egy évvel később a feketék történetével foglalkozó folyóiratot (Journal of Negro History) alapított. 1926-ban indult az azóta minden évben különböző témákkal a középpontjában megrendezésre kerülő Fekete Történelem Hete, hogy az egész amerikai társadalom figyelmét felhívja a feketék történelmi szerepére.
Woodson célkitűzése az volt, hogy a feketék történelmét az amerikai nemzet történetének keretében tárgyalja, továbbá hogy a feketék történelmi örökségének társadalmi elfogadottságát és a feketék politikai-társadalmi tudatának fejlesztését segítse. Woodson szándéka szerint ugyanis az afro-amerikaiak történelmi szerepének megismertetése az amerikai fehér és fekete lakosság közötti kölcsönös tisztelet kialakulásához vezethet. Nem véletlen, hogy február második hetét, Abraham Lincoln és Friderick Douglass, az abolicionista (rabszolga-felszabadításért küzdő) mozgalom két kulcsfigurájának születésnapját választotta a Fekete Történelem Hete rendezvényeinek időszakául.
Frederick Douglass (1817-95) beszédei az 1930-as években tömegeket állítottak az abolicionista mozgalom oldalára. Douglass, aki maga is rabszolga volt, felszabadulása után kitartó munkával, önképzéssel kiváló szónokká vált. Egyik megalapítója volt a „földalatti vasút” hálózatának, amely „állomásfőnökök” és „mozdonyvezetők” titkos hálózatából állt. A szervezet 1830-60 között közel 30 ezer rabszolgát mentett Kanadába. Douglass szellemisége ma is példa sok afro-amerikai fiatal előtt: az ifjak minden évben szónokversenyen mérik össze tudásukat, ahol mesterük, Frederick Douglass varázslatos szónoklataiból hangzanak el szemelvények.
1976-ban a Fekete Történelem Hetének az ötvenedik évfordulója az amerikai függetlenség kétszázadik évfordulójával esett egybe. Ekkor a rendezvények is kibővültek, így alakult át az eseménysorozat a ma is létező Fekete Történelem Hónapjává. A rendezvényeknek kezdettől fogva iskolák, templomok, közösségi házak, színházak és múzeumok adnak teret, ahol tudományos előadásoktól kezdve, a költészeten, és a színházi előadásokon keresztül a fekete kultúra és annak legkülönfélébb produktumai állnak a középpontban. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozat csak egy apró lépése annak az erőfeszítésnek, amely a fekete kultúrát és történelmet afro-amerikaiként szeretné az amerikai történelmi örökség részévé tenni.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei (angol alkotmányos monarchia, az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/777.jpg)
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.