Teller Ede: hős vagy intrikus?

2011. február 14. 13:21 MTI

Teller Ede kíméletlenül legyűrte ellenfeleit, ellenezte a nukleáris kísérletek betiltását és elbagatellizálta ezek egészségkárosító hatásait, a vitákban visszaélt a birtokában lévő titkos információkkal, és félrevezette az amerikai kormányt az űrvédelmi program megvalósíthatóságával kapcsolatban, az amerikai hidrogénbomba atyját mégsem lehet egyértelműen negatív karakterként jellemezni - jelentette ki Hargittai István akadémikus a hétvégén a New Brunswick-i Magyar Örökség Központjában tartott előadásán.

Korábban

Hargittai az Edward Teller: A Villain or a Hero? (Teller Ede, intrikus vagy hős?) című amerikai előadássorozatának első állomásán rámutatott, hogy a magyar származású fizikus összetett személyiség volt, aki jelentősen hozzájárult a tudományos oktatás felfuttatásához az Egyesült Államokban.

Az általa bevezetett, szigorú nukleáris biztonsági intézkedések ma is érvényesek, a hidrogénbomba és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium létrehozásával, valamint a "csillagháborús" program kezdeményezésével - noha az nem volt megvalósítható - hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Teller emellett hűséges férj, odaadó barát és magyar hazafi volt.

Az akadémikus, akinek Judging Edward Teller (Teller Ede megítéltetése) című könyvét 2010-ben adta ki a New York-i Prometheus Books kiadó, rámutatott, hogy Teller rendkívül megosztó személyiség volt, aki az amerikai kongresszus atomenergetikai bizottságában a Szovjetuniónak való kémkedéssel vádolt Robert Oppenheimer ellen tett vallomásával kirekesztette magát a tudóstársdalomból. Mint mondta, kollégáinak elfordulása jelentette számára a harmadik, legfájdalmasabb száműzetést. (Teller 1926-ban a weimari Németországba, 1935-ben pedig az Egyesült Államokba költözött, ahol kivételes képességeinek elismeréseképpen már 27 évesen a George Washington Egyetem professzora lett.)

Hargittai a 20. századi nukleáris fizika meghatározó személyiségeinek utólagos vallomásaival támasztotta alá annak sorsdöntő jelentőségét, hogy Tellernek a kollégái által hangoztatott morális ellenérvek dacára is sikerült kiharcolnia, hogy Amerika elsőként fejlesztette ki a hidrogénbombát. Szilárd Leó szerint Teller nélkül az Egyesült Államok alulmaradt volna a Szovjetunióval szemben, Vitalij Ginzburg, a szovjet hidrogénbomba egyik megalkotója pedig úgy vélekedett: "az emberiség szerencséje, hogy nem Hitlernek, vagy Sztálinnak lett előbb hidrogénbombája".

Teller akkor érte el az erkölcsi mélypontot - mutatott rá az előadó -, amikor a nukleáris sugárzásnak a magzatra gyakorolt hatásával kapcsolatban azzal érvelt, hogy "az effajta abnormális születések és ilyen mutációk nélkül az emberi faj nem fejlődött volna ki és nem tartanánk itt." George Keyworth, Ronald Reagan elnök tudományos tanácsadója egyenesen Machiavellihez hasonlította a tudóst. "Edward értett a hatalomhoz, és megírhatta volna A herceget" - vélekedett.

Az előadáson Hargittai professzor elmondott több, Teller életéből kevéssé ismert részletet is. Többek között azt, hogy egy villamosbaleset következtében az egyik lábát már ifjúkorában elvesztette, de barátai közül sokan még hajlott korában sem sejtették, hogy protézissel élt.

Tellert sokáig nem érdekelték a fegyverek, s az atom katonai alkalmazásával először a véletlennek köszönhetően került kapcsolatba. Szilárd Leó 1939-ben fel akarta hívni az amerikai vezetés figyelmét annak veszélyére, hogy a náci Németország már közel jár az atomfegyver létrehozásához, és az ügynek meg akarta nyerni az éppen Long Islanden nyaraló Albert Einsteint. Mivel azonban sem autója nem volt, sem vezetni nem tudott, sofőrre volt szüksége, hogy felkeresse a kiemelkedő fizikust, és éppen Teller vállalta ez a szerepet.

Teller Edét zsidó származása miatt Magyarországon gimnáziumi évei során számos sérelem érte, mégis szenvedélyes hazafi volt, akinek hazaszeretete nacionalizmusba hajlott, aki szívesen és jól beszélte anyanyelvét, és aki - mint azt az előadás több hallgatója is megerősítette - előszeretettel használta a "magyar testvéreim" és a "véreim" kifejezést. Meggyőződéses antikommunistává a szintén magyar származású, de általa személyesen nem ismert Arthur Kostler Sötétség délben című regényének elolvasása után vált - mondta az előadó.

Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, a BME Oláh György Doktori Iskolájának vezetője, az MTA és a BME Anyagszerkezeti és Modellezési Kutatócsoportjának vezetője, a norvég akadémia külföldi, valamint a londoni székhelyű Academia Europaea rendes tagja.

Hargittai István a 20. századi tudósportré-könyveinek sorozatában szentelt már egy kötetet az amerikai szellemtörténetben és a katonai-műszaki tudományban meghatározó szerepet játszott öt magyar "marslakónak", Kármán Tódornak, Wigner Jenőnek, Szilárd Leónak, Neumann Jánosnak és Teller Edének, ám utóbbi ellentmondásos egyénisége egy önálló életrajzi műre is ihlette. Új könyvével kapcsolatban a következő hónapokban több előadást tart az Egyesült Államokban, egyebek között Teller korábbi munkahelyén, a washingtoni George Washington Egyetemen is.