Közel 2000 épületre kellett kitenni a sárga csillagot
2014. január 29. 13:03
Hetven évvel ezelőtt, Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása után a fővárosban élőket kényszeríttette lakhelyük elhagyására. A végső cél nem változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is megsemmisítő táborokba szánták. A zsidótörvények alá eső magyaroknak, akik 1944. április 5. óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre, az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 17-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott: „kanárisárga” Dávid csillagot helyezzenek el.
Korábban
Az akkori Budapesten megdöbbentően nagyszámú, közel 2000 épületre kellett kitenni a sárga csillagot; aminek alig maradt a köztudatban emléke. Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók. A nemzetközi események hatására, a fővárosi zsidók többségének sorsa kevésbé tragikusan alakult vidéki társaikéhoz, vagy a mai Budapesthez tartozó Újpest, Pesterzsébet, és Kispest lakóiéhoz képest. A halálmenetek több tízezer áldozatát, a Duna-parton agyonlőtt, illetve az ostrom alatt elpusztultakat kivéve, a városban bujkálva, vagy az 1944 decemberében felállított gettóban, a zsidóság Budapesten nagyobb eséllyel élhette túl a vészkorszakot, mint az ország más tájain.
Az OSA Archívum, Budapest történetének erről a tragikus és szégyenletes fejezetéről, a csillagos házak történetén keresztül emlékezik meg. Önkéntesek segítségével kapcsolatot keresnek az egykori csillagos
házak mai lakóival, hogy közösen nézzünk szembe a múlttal, amely megismerhető: nem értelmezés, nem politikai hovatartozás kérdése, hogy mi történt. Mint írják: a ma élőket nem terheli felelősség a hetven évvel ezelőtt történtekért. Nem érezhetünk bűntudatot azért, amit nem mi követtünk el. A felelős állampolgári öntudat azt követeli tőlünk, hogy szembenézzünk közös örökségünkkel. Az emberi tisztesség pedig azt, hogy ne tagadjuk el, ne másítsuk, hamisítsuk meg, ne írjuk át azt, ami történt.
Honlapjukon (www.csillagoshazak.hu) igyekeznek minél több kapcsolódó tartalmat elhelyezni, és arra bíztatnak mindenkit, hogy osszák meg a családokhoz, vagy az épületekhez kötődő dokumentumait és történeteit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap