Több mint százéves vitát zárt le Chile és Peru

A 38 ezer négyzetkilométernyi tengerrész nagyobbik felét Peru kapta, ám a halban gazdagabb terület zömét megtarthatta Chile. Mindkét ország megígérte, hogy aláveti magát az ítéletnek. A határvita gyökerei egyébként az 1880-as évekig nyúlnak vissza. A terület halászati értékét évi 200 millió dollárra - 44 milliárd forintnyi összegre - becsülik.

A hágai döntést élénk figyelemmel kísérték a két országban: élő tévéadásban közvetítették az ítélet kihirdetését, amely két órán át tartott. Az adást halászok találták a legizgalmasabbnak, legtöbbjük megkönnyebbült a döntés hallatán. A chilei fővárosban, Santiagóban több perui tulajdonú bolt elővigyázatosságból zárva tartott a döntés napján, mert előzőleg heves viták voltak a helyi lakosok és az ország fővárosában élő peruiak között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát