Ezt itta a skandináv elit az ókorban
2014. január 17. 18:16
Az ősi skandinávok egy újabb kutatás szerint árpa, méz, áfonya és gyógynövények, valamint Rómából, illetve Hellászból importált szőlőbor keverékét kortyolgatták. Amerikai szakértők svéd és dániai temetőkben található agyagedényeket elemezve jutottak erre az eredményre.
Korábban
Ősi mesterség
Az "északi grog" időben jóval megelőzte a vikingeket. A skandináv harcosok és papnők több ezer éves sírjainak mélyén megtalált ősi ital maradványaiból korábban részben már sikerült rekonstruálni a vikingek ősapjait jobb kedvre derítő nedűt, amelynek modernkori "másolata" mára az Egyesült Államok legtöbb italboltjában elérhetővé vált.
"Az ember azt gondolná, hogy az eme különféle összetevőkből álló alkoholos ital igencsak megviselhette a gyomrot, azonban ez koránt sincs így" - mondta Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem biomolekuláris régésze, a tanulmány vezetője a LiveSciencenek. "Megfelelő mennyiségben, az arányokat tartva igazán finom ízt eredményez" - tette hozzá. Az amerikai kutató az észak-európai szomjoltó összetevőinek feltárását évtizedekkel ezelőtt kezdte meg, amikor dán és svéd múzeumokban tárolt agyagedényeken kereste az ital nyomait. Az 1990-es évek közepére odáig fejlődött az analizáló technika, hogy képes volt a kémiai maradványok elemzésére.
McGovern és munkatársai most a legmodernebb eszközökkel is megvizsgálták a maradványokat. Négy - két dán és két svéd - helyszínről származó leletet vettek újra górcső alá, amelyek közül a legrégebbi i. e. 1500-ból való, s egy, a mai Dániához tartozó területen elföldelt harcos mellé temetett korsóból származik. A másik három mintát a boroknál használt ún. szűrőcsészékből vették. Közülük az egyik egy olyan sírból való, amelyben négy nő aludta örök álmát, s az egyik 30 év körüli elhunyt kezében szorongatta a szűrőt.
A sörfőzés mestersége mintegy tízezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, s a kutatások szerint őseink igencsak kreatívnak bizonyultak az alkoholos italok elkészítésénél. Az észak-európai ivóedények pollentartamának tanulmányozása arra utalt, hogy az ősi skandinávok főként méz alapú bort és különféle alkoholos söröket fogyasztottak. Azonban a pontos összetevők sokáig nem voltak ismertek. A görögök és rómaiak által írt szövegek megemlítették az északiak italait, de nem méltatták sokra azokat, egyikük a vízben elrothadt árpához hasonlította a skandináv nedűket.
Az amerikai kutatók azonban felülírták az antik civilizáció mestereinek állításait. Úgy vélik, az "északi grog" néven emlegetett skandináv szomjoltó igen bonyolult főzet volt, amelyben méz, áfonya és a Skandináviában sok helyen megtalálható vörös áfonya is helyet kapott. Az ital alapja búza, rozs és árpa volt, de nem feledkezhetünk meg a Dél-Európából importált borról, mint hozzávalóról sem, amelyet fűszerekkel és gyógynövényekkel - úgy mint cickafark, boróka és nyírgyanta - bolondítottak meg. A déli borért cserébe egyébként borostyánt adtak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére tegnap
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa tegnap
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József tegnap
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten tegnap
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt tegnap
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását tegnap
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia tegnap
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es tegnap