2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szemtanú: az NKVD követte el a katyni mészárlást

2014. január 9. 09:45 MTI

Egy lengyel történész újabb dokumentumra bukkant, amely szerint egy volt amerikai szemtanú vallomása megerősíti: az egykori szovjet titkosszolgálat, az NKVD emberei, nem pedig a náci németek követték el a mészárlást a nyugat-oroszországi Katinyban (Katyn) - írta szerdán a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

Krystyna Piorkowska találta meg egy washingtoni archívumban annak az amerikai katonának a vallomását, aki 1943-ban lengyel katonatisztek tömegsírja feltárásának szemtanúja volt Katinyban. A történész szerint a tanúvallomás az 1945-ben rendezett potsdami konferencián és a nürnbergi perek során is felbukkant. A nyolc oldalas, 1945. május 10-én keltezett dokumentum John H. Van Vliet Jr. amerikai alezredes vallomását tartalmazza, akit 1943 májusában hadifogolyként vittek a németek Katinyba. Több sorstársával együtt május 13-án szemtanúja volt lengyel katonatisztek tömegsírjai exhumálásának.

Van Vliet Jr. eskü alatt vallotta, hogy a tömegsírokban valószínűleg évek óta feküdtek a holttestek. Az elföldelt katonákon - mint mondta - jó állapotban lévő lengyel egyenruhákat és cipőket látott, a mellettük fekvő tárgyak alapján pedig a szemtanú szerint 1940 márciusára vagy áprilisára tehető a kivégzések időpontja. E vallomásból következően sem lehettek a náci németek a vérengzés elkövetői, mint ahogy a szovjetek később állították (a németek csupán 1941 júniusában támadták meg a Szovjetuniót). Ez egyébként már ismert tény, a mostani vallomás egy újabb "mozaik" a történészek számára.

A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.

A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak.
A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség.

Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár