A kínaiak is felfedezték az Újvilágot?
2013. október 14. 08:55
Közismert, hogy az első ember, aki betette a lábát Amerikába, a Bering-földnyelven érkezett Ázsiából, és a legtöbb kutató abban is egyetért, hogy a skandináv tengerészek után Kolumbusz volt az első európai, aki eljutott az Újvilágba. De mi a helyzet a kínaiakkal?
Korábban
Gavin Menzies író és amatőr történész 2002-es könyvében egy olyan újabb népet dobott be a köztudatba, amely szintén beszállhatna az Amerika felfedezője címért folytatott küzdelembe. Menzies 1421: az év, amikor Kína felfedezte a világot című művében azt állította, hogy a Cseng Ho admirális vezette kínai flotta az említett évben eljutott az Újvilágba, ahol számos régészeti, sőt genetikai „bizonyítékot” hagyott hátra maga után.
Menzies állításaira rendkívül sok kritika érkezett, neves történészek és elismert kutatók cáfolták az érveket. „A történetnek körülbelül annyi alapja van, mint az idegenekkel való találkozásnak” – mondta például Felipe Fernandez-Armesto, a Londoni Egyetem történésze a könyvről a The Telegraph szerint.
A kritika nem tartotta vissza az egykor a brit Királyi Haditengerészetnél szolgáló írót, aki 2008-ban az 1434: az év, amikor a kínai flotta Itáliába hajózott, s kirobbantotta a reneszánszt című művével kavart nagy port. Két éve pedig a szintén gúny tárgyává váló Atlantisz elveszett birodalma: a történelem legnagyobb rejtélye megoldódik című könyvével keltett feltűnést.
Menzies idén egy új könyvvel tért vissza. Aki felfedezte Amerikát: az Újvilág benépesítésének el nem mondott története című legújabb művében egy 1418-as kínai térképre hivatkozva ismét azt állította, hogy a kínaiak Kolumbusz előtt már 71 évvel áthajóztak az amerikai kontinensre.
„Az itáliai hajós Amerikai felfedezéséről szóló története abszolút a fantázia szüleménye, egy tündérmese” – nyilatkozta Menzies a brit újságíróknak, hozzátéve, hogy a kínaiak 40 ezer évvel ezelőtt is eljuthattak az Újvilágba. „Kínából mindez nem jelenthetett túl nagy gondot, hiszen az áramlatok pont oda vezetnek” – magyarázta.
Menzies kínai térképét több kutató is megvizsgálta, s hamisítványnak kiáltotta ki. „Erre a térképre nem lehet alapozni” – mondta Sally K. Church, a Cambridge-i Egyetem munkatársa a LiveSciencenek. „Az ábra egy 18. századi európai térkép másolata, amely azért is gyanús, mert valamennyi kontinens megtalálható rajta” – mondta Geoff Wade, a Szingapúri Egyetem keletkutatója.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
