Új észak-amerikai viking utat fedeztek fel
2013. június 7. 08:03
Mintegy ezer évvel ezelőtt az Amerikában már kikötött vikingek egy csoportja útnak indult Új-Fundland szigetének északi részéből, utazásuk célja pedig a 230 kilométerre délre lévő Notre Dame-öböl volt, ahol az egyik legelső kapcsolatfelvételre kerülhetett sor az őslakosokkal - derítette ki egy új kutatás.
Korábban
A skandinávok frissen felfedezett útja az Új-Fundland legészakibb csücskében lévő L'Anse aux Meadows (jelentése: medúzák öble) nevű településről a sziget sűrűbben lakott déli vidékeire tarthatott, ami az európaiak és az Újvilág őslakosai közötti egyik első kapcsolatfelvételt eredményezte. „A Notre Dame-öböl kitűnő jelölt a régi és az új világ történelmi találkozójára” – magyarázta lelkesen Kevin Smith, a Brown Egyetem Haffenreffer Antropológiai Múzeumának igazgatóhelyettese és vezető kurátora.
Az út bizonyítékát egy régészetileg feltárt, két darab tűzgyújtásra alkalmas jáspis szolgáltatta, amelyet kémiai elemzéseknek vetettek alá. A kutatás eredményeit a honolului Amerikai Régészeti Társaság éves ülésén jelentették be, ahol a kutatók kifejtették, hogy véleményük szerint a kő a Notre Dame-öbölből való.
A jáspist L'Anse aux Meadowsban találták meg, abban az előőrsként szolgáló erődben, ahonnan a vikingek valószínűleg elindulhattak 230 kilométeres útjukra a délebbre fekvő, sűrűn lakott öbölbe. „Új-Fundland legsűrűbben lakott településében a beothuk nép vadászó-gyűjtögető ősei laktak” – mondta el a LiveSciencenek Smith.
A sziget mind a mai napig gyönyörű adottságokkal rendelkezik: a fjordok, a halban és tengeri emlősökben gazdag öblök, a madarakkal teli erdők és a kis szigetek látványa még a marcona vikingek szívét is meglágyíthatta (habár egyes kutatások szerint a középkorban érzéketlen volt az ember a természet szépségeire). „Bárki, aki az Atlanti-óceán északi részének hűvös, fátlan szigetéről egy ilyen mesés helyre csöppen, bizonyára elámul” – utalt a kutató az izlandiakra, illetve a grönlandiakra. „Természetesen mindez a Norvégiából érkezetteknek ismerős lehetett” – tette hozzá.
A "tűzcsiholó" jáspis
A kutatók nem ismerik a viking és a beothuk nép közti kapcsolatfelvétel részleteit. Valószínűleg egy békés találkozó lehetett, habár az északiak sagái egyes esetben ellenséges újvilági népekről számoltak be. Az bizonyos, hogy ez volt az egyik legkorábbi találkozó a két földrész lakosai között, ám a tudósok arra nem tennék a nyakukat, hogy ez volt mind közül az első. Az út létezésének megfejtésében a kutatók számára a kulcs a két jáspis volt. A másodikként feltárt nagyobb követ még 2008-ban ásták ki csupán 10 méteres távolságra a vikingek egyik központi épületétől. A kutatás Priscilla Renouf, az új-fundlandi Memorial Egyetem professzora és Todd Kristensen, az Albertai Egyetem végzős hallgatója vezetésével folyt. A jáspisokat egyébként acélhoz kellett ütni, s a felpattanó szikrák segítették a tűzgyújtást.
A jáspisok kémiai összetétele attól függ, hogy honnan származnak. Oxfordi szakemberek röntgensugarakkal vizsgálták meg a „tűzkészítő” eszközt, és egyéb geológiai mintákkal összevetve megkapták a kémiai szerkezetét. Az eredmények arra utalnak, hogy a kő a 71 kilométer hosszú öbölből származik. A kisebb jáspisdarabot még az 1960-as években Helge és Anne Stine Ingstad fedezte fel L'Anse aux Meadowsban. Az 1999-ben végrehajtott különböző tesztek alapján úgy vélhető, hogy a kisebb kő is szintén az öbölből való.
L'Anse aux Meadows 50 évvel ezelőtti felfedezése óta a régészek és a történészek azon dolgoznak, hogy végleg lehulljon a lepel a vikingek amerikai felfedezéseiről. A korábbi ásatások során amerikai vajdiót is találtak a településen, ami azt jelzi, hogy az európaiak legalább a Szent Lőrinc-öbölig eljutottak, esetleg még tovább. Továbbá norvég eredetű tárgyakat fedeztek fel a kanadai sarkvidéken, ami az ottani őslakosokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatra is utalhat.
A kutatások és a régészeti leletek szerint a L'Anse aux Meadows-i telephely 10-25 évig maradt fenn. Elképzelhető, hogy csak szezonálisan, két-háromévente használták, mielőtt végleg elhagyták. Az új kutatás Smith szerint leginkább azt bizonyítja, hogy még rengeteget kell tanulnunk a vikingek észak-amerikai ténykedéseiről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
