Brit titkos ügynökök ölték meg Hesst?

A jelentést két évvel Rudolf Hess 1987-ben bekövetkező halála után írták. A szupertitkos dokumentum annak a brit orvosnak az állításán alapul, aki a nyomozó hatóságok tudomására hozta, hogy Adolf Hitler néhai helyettese a hivatalos verzióval szemben nem öngyilkosságba menekült, hanem erőszakos halált halt: London parancsára meggyilkolták.

Az információs szabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act) értelmében nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a jól értesült orvos, Hugh Thomas a nyomozást vezető Howard Jones főfelügyelő előtt két brit titkosügynököt gyanúsított meg a gyilkossággal. A 25 évig visszatartott dokumentumot csak most tette közzé a Scotland Yard terrorizmuselhárítással foglalkozó parancsnoksága, miután konzultált az illetékes kormányzati szervekkel.

Miután a berlin-spandaui börtönben fogolytársai sorra kihaltak vagy kiszabadultak mellőle, Hess maradt a hatalmas személyzettel őrzött fogház egyetlen rabja. A külvilágtól hermetikusan elzárták, látogatót nem fogadhatott, interjút nem adhatott. Az aggastyán „7-es számú fogoly” végül 1987. augusztus 17-én, 93 éves korában öngyilkosságot követett el. Ezt azóta is vitatják, mondván, Hess túl beteg és gyenge volt ahhoz, hogy saját kezűleg végezzen magával, ráadásul a családjának címzett búcsúlevelet 20 évvel korábban írta meg.

A Scotland Yard 1989-ben kezdett nyomozni, miután Thomas egy új könyvben azt állította, hogy Hess csak egy szélhámos volt, akit a nácik küldtek Angliába, majd két, amerikai katonának öltözött brit merénylő megölte. 11 oldalas jelentésében Jones arról ír, hogy az egyik SAS-tag által informált orvos „bizalmasan átadta” neki a két gyanúsított nevét, akiket a brit kormány bízott meg a feladattal – félő volt ugyanis, hogy ha Hess kiszabadul – ahogy azt a Szovjetunió a fogvatartás körülményeit bírálva minduntalan sürgette –, több, London számára kellemetlen információt oszthat meg a külvilággal, többek között egy Churchill elleni puccsal kapcsolatban. A nyomozást hat hónappal később zárták le.

Rudolf Hess titokzatos angliai útja a második világháború egyik legnagyobb rejtélye. 1941. május 10-én Hess éjszaka váratlanul Skóciába repült, és tárgyalásokat ajánlott a brit vezetésnek a különbékéről. Hogy mi sarkallta erre, rejtély: lehet, hogy mellőzöttségét akarta kompenzálni egy diplomáciai sikerrel. Arról is vita folyik, hogy a Hesst tüstént elmebajosnak minősítő Hitler tudott-e útjáról. A britek kihallgatták, majd miután konstatálták, hogy nem rendelkezik értékes katonai információkkal, őrizetbe helyezték a háború végéig (Hess volt a Tower utolsó politikai foglya), tárgyalásokról pedig szó sem esett.

Hesst a nürnbergi perben az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények vádja alól felmentették, de bűnösnek találták a béke elleni bűncselekmények és összeesküvés vádpontjában, s életfogytiglani börtönre ítélték. Angliai fogsága alatt Hess amnéziát tettetett, de a tárgyalásra emlékezete „visszatért”, az utolsó szó jogán azt mondta: „nem bánok semmit”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége