Megfejtették a csonthalmokkal teli középkori kripta titkát

A 13. századi helyiség egyike az Egyesült Királyságban található két kriptakápolnának, amelyben akár ezer csontváz is található. Minden évben több tucat zarándok érkezik a templomba, hogy a csontvázak társaságában mondják el imáikat. A falusiak körében az a szóbeszéd terjedt el, hogy középkori pestis áldozatai vagy az 1645-ös naseby-i csatában elesett katonák maradványai lehetnek a csontok, egy időben pedig az a hír járta, hogy a reformáció idején eltűnt személyek lelhettek a templomban örök nyugodalmat.

A Sheffieldi Egyetem Régészeti Tanszékének kutatói szerint a templom csontvázai valószínűleg a zarándokok, illetve a környékbeliek őseinek maradványai lehetnek, akik korábban is mindig visszajártak felmenőik közé imádkozni. „Az elmúlt évszázadokban tucatnyi pletyka született a csonthalmok történetéről: az 1348-as nagy pestis áldozatai, Cromwell vasbordájú hada által megölt royalista katonák maradványai, sőt olyat is hallhattunk, hogy egyfajta ’szemetesként’ funkcionált a zarándokhely” – mondta Jenny Crangle, a kutatást vezető régész. Ezek az elméletek egyébként jórészt a 18. századból valók, tette hozzá.

A régészek az elmúlt öt évben módszeresen, modern tudományos eszközökkel vizsgálták át a csontokat, amelyek között 800 darab koponyát találtak. „Minden bizonnyal nem egy legyilkolt sereggel van dolgunk, mivel női maradványok is szép számmal találhatóak a halmokban, s a csontokon található karcolások sem harcban keletkezhettek, hanem a haláluk utáni mozgatás során” – magyarázta a kutató.

A pestises elméletet is hamar elvetették a szakemberek, hiszen senki sem akart volna a fekete halál áldozatainak maradványai között mászkálni, a járványban elhunytakat inkább minél gyorsabban igyekeztek eltemetni. Olyan szóbeszéd is elterjedt a környéken, hogy a kripta kizárólag combcsontokat és koponyákat tartalmazott, azonban ez sem igaz, komplett csontvázak kerültek a kriptába.

„Úgy véljük, az országban több száz ehhez hasonló kripta lehetett egy időben, s ezek zarándokhelyek voltak, ahol az elhunytakért imádkozhattak a hívők. A csontokat a környező sírokból hozták a kriptába, de távolabbi temetőkből is érkezhettek maradványok” – mondta Crangle. A kutatócsapat most azon dolgozik, hogy a csontvázak nemét, korát és származási helyét kinyomozza. „Évszázadokon keresztül félve néztek az emberek a kriptára, s egy szörnyű helyet láttak benne, pedig a középkoriak számára csupán lelki feltöltődést nyújtott” – tette hozzá a régész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai