Noé bárkáját is feláldozták a mexikói Velencénél
2013. június 13. 08:46
Négyszáznál is több állatfajt, köztük puhatestűeket, emlősöket, hüllőket, madarakat és halakat is feláldoztak a mai Mexikóváros területén megépült tenochtitlani Nagy Templomnál - közölték a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakemberei.
Korábban
Tenochtitlánt, az Azték birodalom fővárosát 1325 táján alapították a Texcoco-tó egy szigetén, a mai Mexikóváros helyén. Kezdetben csak nádkunyhókat építettek, de 1415-re Tenochtitlan igazi várossá fejlődött: házai, templomai, palotái mind kőből épültek. Ahogy a város nőtt, kikotorták a sekély vizű tó iszapját, megnövelték az eredeti szigetet, és újabbakat is építettek.
A város így csatornáival és szigeteivel Velencéhez volt hasonlatos, a szárazfölddel magas töltésen épített út kötötte össze. Lakosainak számát kétszázezerre becsülik, de egyes szakértők szerint a 13,5 négyzetkilométeres terület akár 350 ezer embernek is otthont adhatott. Tenochtitlán városából gyakorlatilag alig maradt valami − a hódító spanyolok módszeresen mindent leromboltak, ami az aztékokra emlékeztetett.
Az aztékok egyik fő temploma, a Templo Mayor a háborúk istene, Huitzilopochtli, illetve Tlaloc, az eső és földművelés istenének épült. A 100 méter magas és 80 méter széles szakrális helyet 1325 után kezdték felhúzni, és hatszor is átépítették, mielőtt a spanyol konkvisztádorok 1521-ben végleg le nem rombolták. A templom Mexikóváros történelmi városrésze, 1987 óta világörökségi védettséget élvez.
A mexikói szakemberek minapi tájékoztatása szerint a templom falai között rendszerint egzotikus állatokat áldoztak fel Huitzilopochtli és Tlaloc tiszteletére: hüllőket, például krokodilokat, kígyókat és teknősbékákat, 60 halfajtát, madarakat, köztük tukánokat, szurukut, illetve nagytestű emlősöket, például jaguárt, farkasokat és pumát gyilkoltak le rituális célból.
Az aztékok áldozati szokásai összetettek voltak: kitömték a leölt állatokat, s olykor a csontokat is meghagyták bennük, hogy szinte teljesen élethűen adják át őket isteneiknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap