A feledés kastélya

Fiatalon katonaként szolgált, majd megismerkedett Széchenyi Istvánnal és körével, és lelkesen támogatta őket. 1848-ban fegyvert fogott és az elsők között harcolt a hazáért, majd a szabadságharc leverése után belső emigrációban élt birtokán. Ekkorra régen házas ember, s talán már boldogtalanul szerelmes is volt feleségébe, a gyönyörű skót asszonyba, akinek szépsége még Erkel Ferencet is megihlette, hiszen a Bátori Máriáról szóló opera ajánlását neki írta. Lady Charlotte Stachan igazi előkelő angol hölgy volt, admirális apja még Indiába is elvitte magával. Talán épp ez lehetett későbbi boldogtalanságuk oka. Az ifjú férj csodaszép, romantikus hangulatú kastélyt épített felesége számára Oroszváron, olyat, amilyet az asszony kedvelt; el is nevezték a »magyar Windsornak«.

Az igéző szépségű ara itt ismerkedett meg gróf Andrássy Manóval, a nagy utazóval, akivel végzetesen egymásba szerettek, és ahogy Eötvös Károly a korabeli elbeszéléseket felhasználva le is írta, az asszony elhagyva férjét, megszállottan követte a hódítót a világ végére is: Afrikába, Indiába, Egyiptomba, de mind hiába, míg végül szinte félőrülten hazajött és bánatában öngyilkos lett. Ekkor az elhagyott férj, Zichy Manó, bár nem feledve eddigi kínjait, tisztességben eltemette az asszonyt. (Sírja a budapesti, Kálvin-téri templomban látható.) Bezárta az oroszvári szerelmi kalitka ajtaját, maga mögött hagyta a keserű emlékeket, ám nem feledve a korábbi boldogságot és az asszonyt, 1851-ben felépítette a család régi Veszprém megyei birtokán, Somlószőlősön az új rezidenciát, felidézve az angol lovagvárakat, és itt töltötte az év legnagyobb részét.

A magányosan kiemelkedő Somló oldalán, igazi nosztalgikus hangulatú vidék központja lett a hatalmas, historizáló jellegű kastély. A romantikus elemeinek formáját nagyrészt az angol gótika ihlette bástyaszerű tornyaival, csúcsíves ablakaival. A középső magja magasan kiemelkedik, pártázatos lezárása uralja az épület egészét, a középen nyíló főbejárata és a kapu Tudor-íves. A központi magot alacsonyabb, változatos kialakítású épületrészek fogják körbe. Különleges értéke a tükör-megvilágításos lépcsőház. A kastélyt az Angliát megjárt építész, Voyta Adolf tervezte (szinte megszólalásig ugyanilyen kastélyt tervezett a Luczenbacher családnak Petendre, 1890 körül), de a tervekbe valószínűleg az építtető is sok helyen érvényesítette az elképzeléseit.

A gróf hatalmas vagyonnal bírt – bár felesége hozományát állítólag visszafizette az apósának, akivel soha többet nem akart találkozni – és több épületet épített ezután, de a szőlősi rezidencia reprezentatív kialakítására utalhat, hogy megépülését követően nem sokkal, 1859-ben gróf Batthyány Géza és gróf Batthyány Anna Dákán tartott esküvője után a vendégek egy része itt szállt meg és folytatta tovább, több napon át a mulatozást. A murihoz a jó hangulatot feltehetően az a finom rizling biztosíthatta, amit a gróf maga kísérletezett ki a kastély pincéjében. Mivel a néhai Metternich sógora volt, így a szőlővesszőket egyenesen az ausztriai Johannisbergből hozatta, és új technológiát vezetett be a must hordás és préselés terén.

Herczeg Renáta teljes cikke a Múlt-kor Magazin 2013. tavaszi számában található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe