Földrengés söpörhette el a mükénéi kultúrát
2013. április 25. 09:31
Még ha sikerül is bebizonyítani, hogy egy pusztító erejű földrengés döntötte romba a mükénéi civilizációt, szinte lehetetlen annak megállapítása, hogy mikor tűnt el pontosan az ókori görög kultúra. Szeizmológusok keresik a választ a Mediterráneum egyik legnagyobb rejtélyére.
Korábban
A mükénéi Görögország a késő helládikus bronzkor civilizációja, amely a görögök Égei-tengerhez való érkezésével kezdődött i. e. 1600 körül, Homérosz epikája és a görög mitológia nagy része is erről a korszakról szól. Nevét az egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyéről, a peloponnészoszi Argolisz északnyugati részén található Mükénéről kapta. A Heinrich Schlieman által feltárt civilizáció i. e. 1100 körül omlott össze.
A mükénéiek eltűnése az ókor egyik legnagyobb rejtélye. A mükénéi kultúráról azt tartják, hogy az égei népvándorlások, a tengeri népek vándorlásának viharai következtében pusztult el, mivel elvágták külső nyersanyagforrásaitól, esetleg a helyzetükkel elégedetlen, alacsony társadalmi rangú csoportok felkelése döntötte romba.
Néhány kutató azonban most úgy véli, hogy a mükénéiek vesztét a civilizációjukat történetük során sokszor fenyegető földrengés okozta. Geológusok jelenleg a Peloponnészoszi-félszigeten, Tirünsznél, 18 kilométerre Naupliontól északra végeznek kutatásokat, hogy megnézzék, megállja-e helyét feltételezésük.
Tirünsz a mükénéi kultúra egyik legfontosabb városa volt, virágkorát i. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalója a mészkőhegység tetején helyet foglaló palota; a küklopikus folyosók és falak miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város, amelyről az ókorban úgy gondolták, hogy itt született meg Héraklész. A falak 10 méter magasak és 8 méter szélesek, egyenként 13 tonnás – amelyeket a legenda szerint csak az egyszemű Küklopsz tudta megmozgatni – kövekből állnak – számolt be Klaus-G. Hinzen, a Kölni Egyetem szeizmológusa az Amerikai Szeizmológiai Társaság Salt Lake City-ben rendezett éves találkozóján.
Hinzen és kollégái a romokon végzett lézerszkennelés után megalkották Tirünsz háromdimenziós modelljét, amivel az volt a céljuk, hogy megállapítsák, a falak leomlását kizárólag földmozgás okozhatta-e. A kőzetek és sziklarétegek geofizikai szkennelése ugyan fontos információkkal szolgálhat a közeljövőben a terület műszaki felmérése szempontjából, a munka azonban rendkívül nehézkesnek ígérkezik, mivel Schliemann 1884-ben és a 20. század elején sok követ áthelyezett kutatása közben.
A kutatócsapatnak azonban sikerült olyan régi fotókat találnia, amelyek ép, még kutatás előtt álló falakat ábrázolnak, a földrétegek lumineszcens kormeghatározása pedig lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a falak vajon egyszerre omlottak-e le, például egy esetleges földrengés következtében. De ha még sikerül is alátámasztani az elméletet, meg kell találni, melyik földrengés lehetett a „bűnös”, ami szinte lehetetlennek tűnik, lévén hogy semmilyen írásos forrás nincs a mükénéi kultúra idejéből ilyen, pusztító erejű természeti csapásra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
