Új megvilágításban a kevéssé ismert XVII. dinasztia
2013. április 9. 12:17
A luxori Dirá Abu el-Naga-nekropoliszban találták meg annak a négy személynek a síremlékét, akik a XVII. dinasztia korában hunytak el Egyiptomban. A 3550 éves leletek révén a kutatók új ismeretek birtokába kerültek az eddig kevéssé ismert dinasztia családi viszonyait illetően.
Korábban
A XVII. dinasztia az ókori Egyiptom második átmeneti korszakának (i. e. 1793-i. e. 1532) utolsó dinasztiája volt. A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik. Némelyek a korszakhoz sorolják a XIII. és XIV. dinasztiát is, mások azonban csak az északnyugati sémi eredetű nép, a Középbirodalom fáraói felett győzedelmeskedő hükszosz uralmat értik alatta.
Az egyiptomi fáraók uralma ebben az időben csak a déli országrészre (Felső-Egyiptom) terjedt ki, székhelyük Théba városa volt. Uralkodásuk alatt kezdődött meg a hükszoszok kiűzése Alsó-Egyiptomból és az ország újraegyesítése. A kutatók kilenc uralkodót sorolnak a dinasztiához, de a családi kapcsolatok jórészt még feltérképezetlenek.
Ezért is gondolták úgy spanyol kutatók, hogy feltárják Luxor (az ősi Théba) városának nekropoliszát, abban a reményben, hogy újabb királysírokra lelnek. A Djehuty-projektet a Spanyol Nemzeti Kutatótanács (CSIC) vezeti, s eddig négy sírra bukkantak Dirá Abu el-Naga-nél. Az első sír Intefmose-é volt, aki a felirat tanúsága szerint Szobekemszaf, a dinasztia egyik első uralkodójának fia volt – közölte José Manuel Galán, a CSIC kutatója.
Egy vályogtéglából épült kápolna épült sírkamrájához, amely a második sírhoz vezetett. Ez egy magas rangú tisztviselő, bizonyos Ahhotep számára épült, akit Nehen (Hierakónpolisz) városának "szóvivőjeként" emlegettek. A sírban három, festett agyagszobrocskát (shabtis) találtak, rajta az elhunyt nevével. A spanyol kutatók egy eddig érintetlen gyermekszarkofágot és egy gyermekherceg sírját is megtalálták.
A Galán vezette kutatócsapat szerint a felfedezések megerősítik, hogy a Dirá Abu el-Naga-i hegy északi oldala a XVII. és a korai XVIII. dinasztiák nekropolisza volt, ahol uralkodókat és magas rangú udvari tisztviselőit temettek el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap