Sminkelték halottaikat Teotihuacan lakói

Teotihuacán ősi városa a mai Mexikóváros északkeleti részén fekszik. Legfontosabb része a hatalmas, valószínűleg az i.sz. 100-ban emelt Nap-piramis, amely 65 méteres magasságával a világ harmadik legnagyobb piramisa. Az 5. és 6. századi virágkorában Teotihuacán Közép-Amerika legfontosabb metropolisza és a világ egyik legnagyobb városa volt. Egyelőre nem tisztázott, ki építtette a várost, és miért hagyták el olyan hirtelen a lakói a 7. században.

A helyszínen kutató régészek legutóbb kozmetikai festékanyagokkal teli edényekre bukkantak, amelyeket gondosan megvizsgáltak, hogy megnézzék, mi jellemezte Teotihuacán lakóinak halotti kultuszát. "Arra a következtetésre jutottunk - látva a színezőanyagok kémiai összetevőjét - , hogy a fennmaradt kozmetikumokat a temetkezés után használták" - fejtette ki María Teresa Domenech Carbo, a Valenciai Műszaki Egyetem kutatója.

Az edények az időszámításunk szerinti 3. és 6. század közötti időszakból valók; ebben az időben terjedt el az a gyakorlat, hogy a magas rangú férfiakat és nőket haláluk után exhumálták, majd újabb rituálékat tartottak a tiszteletükre - magyarázta Domenech. A halottakat a lakóházaik padlója alá temették el, ahova a város legmagasabb rangú papi személye eljött és lerótta kegyeletét.

"A kozmetikumokat a ceremóniát végző papok használták, s a rituálé részét képezték" - így Domenech. "A megtalált karbonát-dús részecskék vezettek bennünket arra a felismerésre, hogy az aromás vegyületeket elégették, s a pap volt az, aki a festékanyaggal kicsinosította az elhunytat" - tette hozzá. A testet ráadásul a kihantolás után szabályosan kidekorálták, de csak az előkelőket, közemberek nem részesültek a rituális "sminkelési" eljárásban.

A kozmetikumok semmi olyan anyagot nem tartalmaztak, ami a testet élővé "varázsolta" volna - olvasható a kutatóknak a Journal of Archaeological Science című folyóiratban közölt tanulmányában. Mindez azt sugallja, hogy a folyamat csupán rituális célokat szolgált, s nem volt sok köze az ókori Egyiptomban elterjedt konzerválási gyakorlathoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai