Így nézett ki a titokzatos hobbit
2012. december 12. 13:36
Először sikerült egy ausztrál antropológus jóvoltából rekonstruálni a floresi hobbitok arcát.
Korábban
A paleoantropológia utóbbi fél évszázadának legnagyobb szenzációja volt, amikor kutatók 2003-ban egy női csontvázat találtak legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában az indonéz Flores-sziget Liang Bua barlangjában; a leletek legalább 18 ezer évvel ezelőtt élt, egy méter magas emberféléktől származnak. A kutatók által barlangja után LB1-nek elnevezett, majd a Nature című folyóiratban megjelent cikk hatására a Gyűrűk Ura-eposz után hobbit névre keresztelt törpealkatú hominidát az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példájaként tartják számon.
Az ásatást végző Mike Morwood ausztrál régész néhány évvel ezelőtt egy nyilvános előadásán fejtette ki: az általuk új fajként azonosított Homo floresiensis az ausztrál őslakos közösségek előtt, vagyis 60 ezer évvel ezelőtt érhette el Ausztráliát. A szakmai köröket azóta is megosztó kérdésre nincs megnyugtató válasz. Korántsem egyértelmű például, hogyan utaztak az apró termetű, a modern ember agytérfogatának csupán egyharmadával rendelkező emberefélék Ausztráliába, s vajon milyen nyomokat hagyhattak maguk után, amikor a prehistorikus időkből is alig akad értékelhető lelet Ausztráliában.
Susan Hayes, a Wollongong Egyetem antropológusa a feltárt ősmaradványok alapján számítógépes arcrekonstrukciós program segítségével idézte fel a 18 ezer évvel ezelőtt élt „hobbitok” arcát. Az eredmény meglepte a kutatókat: a Homo floresiensis arccsontja magas volt, fülei hosszúak, míg orra széles. „Sokkal hosszabb ideig tartott a kutatás, mint gondoltam és sok fejfájást okozott, de elégedett vagyok a végeredménnyel” – nyilatkozta Hayes.
„Nem mondanám rá, hogy csinos, de vannak rajta megkülönböztető jegyek” – szögezte le az antropológus. Szintén dicsérte a most publikált eredményeket Darren Curnoe, a Dél-walesi Egyetem evolúció kutatója, aki szerint a hobbit arca sokkal „modernebb”, mint amire számítottak. „A csontok azt mutatják, mintha egy 2-3 millió éve élt előemberrel lenne dolgunk – meglepett, hogy mennyire modern benyomást kelt az arca” – így Curnoe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap