Miért küzdött az el nem kötelezett mozgalom?

A mozgalom eszmei alapjait 1955 áprilisában, az indonéziai Bandungban rendezett konferencián 29 ázsiai és afrikai ország államfői rögzítették (békés együttműködés, az emberi jogok biztosítása, be nem avatkozás, a kis és nagy nemzetek egyenlősége).

Az alapító találkozót 1961. szeptember 1-6. között Belgrádban 25 ország képviselőinek részvételével tartották meg, köztük volt egyebek között Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, Dzsaváharlár Nehru indiai kormányfő, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi, Kwame Nkrumah ghánai és Szukarno indonéziai államfő. A résztvevők kimondták, hogy a tagországok nem lehetnek szövetségi rendszerek vagy védelmi paktumok részesei, így akarva kivonni magukat a "kétpólusú világban" kialakult hidegháborúból.

A mozgalom céljait az 1979-es Havannai Nyilatkozat foglalta össze, amely biztosítani kívánta a nemzeti függetlenséget, szuverenitást, területi integritást a "középutas országok" számára, szembehelyezkedve a neokolonializmussal, a rasszizmussal és az agresszió minden formájával. A hidegháború befejezése óta a mozgalom jelentősége csökkent. Jugoszlávia tagságát 1992-ben fel is függesztették, az utódállamok pedig kevés érdeklődést mutattak a tagság iránt, bár többnek közülük - így Szerbiának, Horvátországnak Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának - megfigyelői státusa van.

Miután 2004-ben az EU-csatlakozás miatt Málta és Ciprus is megszüntette tagságát, a mozgalom egyetlen európai tagja Fehéroroszország maradt. Az elmúlt két évtizedben az el nem kötelezettek érdeklődésének homlokterébe a globális politika és a hidegháború helyett a globalizáció, a kereskedelem és a beruházások, az adósságkezelés, az AIDS és a nemzetközi bűnözés kerültek. A mozgalom együttműködést alakított ki a G-77-ek csoportjával is.

Az el nem kötelezett országoknak nincs szorosan vett szervezetük. A legmagasabb szintű döntéshozó szerv az államfők és kormányfők találkozója, amelyre általában háromévente kerül sor, a csúcstalálkozók között a mozgalmat a főtitkár koordinálja. A mozgalom tevékenységének nagy része az ENSZ-ben zajlik, itt található a koordinációs iroda is, amely irányítja a munkacsoportokat és bizottságokat.

A mostani teheráni csúcstalálkozón jelen lesz az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, továbbá Mohamed Murszi egyiptomi elnök is, aki átadja a mozgalom soros elnöki tisztségét Iránnak. Murszi személyében az 1979-es iráni iszlám forradalom óta először látogat egyiptomi államfő Teheránba. A konferencián az iráni atomprogramon kívül a szíriai helyzetet is megvitatják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban