Zsidók a Gulagban a második világháború után

2012. augusztus 23. 16:58

Körülbelül 250 ezer zsidó maradt a koncentrációs táborokban a második világháború végén. Sokuknak nem volt más választásuk, a felszabadítás után is abban a táborban maradtak, ahol éveken át fogva tartották őket, s úgynevezett kilakoltatott személyként éltek tovább.

Korábban

Az egyes becslések eltérnek, de körülbelül 250 ezer zsidó maradt a koncentrációs táborokban a második világháború végén. Sokuknak egyszerűen nem volt más választásuk, s a felszabadítás után abban a táborban maradtak, ahol éveken át fogva tartották őket, s már mint kilakoltatott személyek (displaced persons, DP) éltek tovább.

A zsidók többsége nem akart Európában maradni. 25 ezren azonban úgy gondolták, hogy megpróbálnak visszatérni Lengyelországba, amelyet ekkor hajtott igájába a Szovjetunió. A zsidók ideológiailag közel álltak a kommunizmushoz, azonban hamar kiderült, hogy az új Lengyelországban sem vár szép új világ rájuk: több tucatnyian – esetleg százan – is áldozatul estek a pogromoknak.

Azokra a zsidókra, akik a vasfüggöny mögött találták magukat, egy teljesen más típusú elnyomás várt. Sztálin úgy gondolta, hogy akiket megfertőzött a nyugati „vírus”, el kell távolítani, s Szibériába küldeni. De még azok az orosz katonák sem kaptak feláldozást, akik a szülőföldjükért harcoltak, s a háborúban a németek kezére kerültek: nekik is a zord, az örök tél fogságába zárt Szibéria jutott osztályrészül. (a német fogságba került oroszok közül csak minden második-ötödik katona tért épségben haza, s mintegy 3,3 millióan hunytak el.)

Hűen tükrözi az ottani állapotokat Szolzsenyicin Gulág-szigetvilága. Sztálin szemében a deportáltak „megfertőződtek”, s nem volt maradásuk a szovjet társadalomban. Képzeljük csak el: orosz katonák, akik a hazájukért küzdenek, majd a nácik fogságába kerülnek, s miután egy-másfél évig raboskodnak, a szovjetek hazatérésük után újfent elfogják őket és deportálják őket Szibériába.

Hasonlóan a zsidókhoz. Ez a sors várt a magyar származású torontói rabbira, Greenwaldra, akit mielőtt Szibériába küldtek volna, a németek szövetségében harcoló román hadsereg kötelékébe került – idézte fel történetét a JewishHistory.org. Miután a szovjetek elfogták, a szibériai tábor parancsnoka – szintén zsidó – azt mondta a rabbinak, hogy írjon Sztálin sógorának, Lazar Moiszejevics Kaganovicsnak egy levelet, amelyben ártatlanságát bizonygatja, s közölje, hogy erőszakkal kényszerítették a zászlóaljba.

Az ilyen levelek íróit általában főbe lőttek, s ezt kockáztatta a rabbi is. Négy hónappal később azonban egy magas rangú szovjet tisztet szállító autó érkezett a táborba, majd elmondták, hogy tévedésből tartották fogva a rabbit, ezért szabadon bocsátják. Greenwaldot a mozgó vonatból lökték ki a román határnál, ahonnan meg sem állt Kanadáig.