Képeken a bibliai idők egyik legnagyobb kincslelete
2012. június 22. 08:54
Menekülő család rejthette el azokat a háromezer éves arany-és ezüstkincseket, amiket a múlt hónapban találtak meg régészek. A gazdag kánaánita família a bibliai idők egyik legértékesebb kincsleletét hagyta az utókorra.
Korábban
Egy ház romjai között, kerámiakorsóban kerültek elő azok a háromezer éves arany-és ezüstkincsek, amiket a semita népekhez tartozó, egykoron Palesztina és Fönícia területén élő gazdag kánaánita családhoz tartoztak – árulta el a Tel Avivi Egyetem régésze, Israel Finkelstein ásatásvezető. A Megiddo melletti felfedezés az izraeli külügyminisztérium szerint a bibliai idők valaha volt egyik legértékesebb kincslelete.
„Ez egy lenyűgöző darab” – mondta el a régész arról az arany fülbevalóról, amelyet egy apró kőszáli kecskével díszítettek. Finkelstein szerint ugyan gyakran találnak ilyen ékszereket, de a megiddói lelet sokkal nagyobb, szebb és jobban ki van dolgozva a többinél.
Mikor a kincseket valamikor az i.e. 11. században elrejtették, Megiddo egy híres kánaánita város volt. Ebben az időben ért véget a területen az egyiptomi uralom, s valószínűleg az egyiptomi kivonulással hozható összefüggésbe a kincs elrejtése is. Maguk a kincsek több száz szépen kifaragott elefántcsont szobor mellől kerültek elő. Finkelstein szerint a kincsek gazdái magas rangú személyek lehettek, ezt jelzik az ott talált agyagedények, és az építészeti elemek.
További képekért kattintson galériánkra
A kincseket egy a szoba sarkában levő korsóba helyezték, s két fedőt tettek rá – ez is azt jelzi, hogy tulajdonosaiknak – akik már nem térhettek vissza – nem volt sok idejük a műveletre. A vöröses kalcedon gyöngyök megegyeznek a korabeli egyiptomi dizájnnal, ami azt sugallja, hogy a leleteket Egyiptomból importálták.
Megiddo ókori alapítású város a mai Izrael területén. A Biblia szerint itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a gonosz erői összecsapnak Isten Mihály arkangyal vezette hadaival. A hat évezreden keresztül lakott település az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontján feküdt, ennek köszönhetően többször vívtak mellette döntő ütközeteket, és itt zajlott le a világtörténelem első feljegyzett csatája is az egyiptomiak és a hettiták között. A város első régészeti feltárása 1930-ban kezdődött meg. De Megiddo volt az a hely is, ahová egy pápa a szentföldi helyek közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott Izrael elnökével. A hely 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap