Veszélyben a legismertebb viking emlékek
2012. június 12. 14:21
Norvég és német kutatók azon fáradoznak, hogy egy modern eljárással, nagy energiájú röntgen szinkrotron forrással megmentsék a konzerválásra szoruló, már-már szétesőben levő, az oslói fjordok melletti osebergi sírban még 1904-ben talált viking emlékeket.
Korábban
Az osebergi leleteket az egyik legjelentősebb viking kori emlékként tartják számon, a temetkezési hely pedig Norvégia leglátogatottabb helyszínének számít. A farostok enyészete miatt azonban komoly veszély fenyegeti a viking leleteket, egy évszázaddal ezelőtt ugyanis még meglehetősen avítt konzerválási technikákat alkalmaztak rajtuk. A nemzetközi támogatást kapó Saving Oseberg célja az, hogy megőrizzék Norvégia nemzeti kincseit az utókornak.
A berlini Helmholtz-Zentrumban végzett röntgen szinkrotron azt hivatott eldönteni, hogy az oslói szakemberek a jövőben milyen módszerekkel óvják meg a faanyagokat. „Annak érdekében, hogy megállítsuk a fa pusztulását, a tartósítók kémiai vizsgálatát kell elvégeznünk” – foglalta össze Hartmut Kutzke, az oslói Kulturális Történelem Múzeuma kémiaprofesszora. Magas felbontású infravörös spektroszkópia segítségével a kutatók meg tudják állapítani, hogy az anyag milyen kémiai változásokon ment keresztül, s hogy az elmúlt száz évben milyen lakkrétegek kerültek egymásra a konzerválás során.
A közel teljes vikinghajó mellett az osebergi farmon több műkincs is előkerült. Felfedezésük után a szakemberek a leleteket timsóval (alumínium-kálium-szulfát) kezelték. A vízben oldódó, savas kémhatású vegyület kikristályosodott a fában, s stabilizálta annak struktúráját. Később a darabokat fémszegekkel és -csavarokkal illesztették össze, majd az így restaurált tárgyak lakkréteget kaptak. A problémák az utóbbi két évtizedben kezdődtek. A faanyagok törékenyek lettek, a laboratóriumi tesztek pedig kimutatták, hogy a fa savas reakcióba lépett, a rostok elpusztultak, olyannyira, hogy néhány tárgyat már csak a lakkréteg tart egyben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap