Szellemi örökség lehet a Jánoska-eresztés

Palik Vera, az egyesület elnöke elmondta, hogy a Jánoska-eresztés több száz éves múltra tekint vissza. Baja Szentjános nevű városrészéből ered a hagyomány, az ott élő, javarészt vízi mesterségekkel foglalkozó emberek tisztelegtek így védőszentjük előtt.

A Jánoska-eresztést 1941-ig minden évben megtartották, aztán az 1980-as évek végén éledt újra a szokás, az utóbbi években már több ezren vettek részt az eseményen és a hozzá kapcsolódó programokon.

A Jánoska-eresztés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szentjánosi kápolnában található, csaknem két méter magas Nepomuki Szent János-szobrot leviszik a Duna-parti Türr-emlékműhöz, ahol hajóra teszik. A szobrot szállító hajót lampionokkal, mécsesekkel kivilágított ladikok, motorcsónakok kísérik fel a Sugovicán a főtérhez, ahol ezután mulatság kezdődik.

Palik Vera kiemelte: azért döntöttek úgy, hogy megpályázzák a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felvételt, mert az egyesület célja a halászati hagyományok ápolása, a szokások felelevenítése, a Jánoska-eresztés pedig évszázados múlttal rendelkezik a bajai halászok, hajómalmosok között. Ha pályázatuk sikeres lesz, a Jánoska-eresztés hagyományát, ezzel együtt Baját még ismertebbé tehetik.

Az egyesület elnöke hozzátette: a pályázatot - amelyet jelentős civil összefogással készítenek el - május 20-ig kell benyújtaniuk a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságához. A kezdeményezést a bajai Türr István Múzeum és a Múzeumbarátok Köre Alapítvány is támogatja - jegyezte meg.

Az idei Jánoska-eresztést egyébként szombaton tartják Baján. Az esemény előtt számos családi programot tartanak a városban és a Duna-parton, a Türr István Múzeumban pedig információs napot tartanak a témában civil szervezetek és szakemberek, valamint az érdeklődők részvételével.

A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén jelenleg 11 elem található: a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; a mohácsi busójárás; a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; a kalocsai élő kulturális hagyományok - hímzés, pingálás, viselet, tánc-; a mezőtúri fazekasság; a magyar solymászat; a halasi csipkevarrás; a matyó örökség továbbélése; a pünkösdi templomdíszítés Mendén; a tikverőzés Mohán és az Emmausz Bólyban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban