Áll a bál a lettországi "náci" parádé körül

2012. március 8. 11:22

Andris Berzins köztársasági elnök megvédte országa hagyományos évi felvonulását, amely a náci Németországért küzdő lett légió előtt tiszteleg.

Korábban

A balti ország első embere, Andris Berzins az LNT lett televíziónak nyilatkozva elmondta: a 140 ezer fős légió veteránjai tiszteletet, nem pedig megvetést érdemelnek. „A fasiszta német légióba sorozták be őket. Úgy mentek el, hogy megvédik Lettországot. A légióban szolgáló lettek nem voltak háborús bűnösök” – erősködött Berzins, hozzátéve, hogy méltánytalannak tartja március 16-i felvonulást érő külföldi kritikákat.

Március 16. nem hivatalos ünnep Lettországban; ezen a napon második világháborús veteránok és családjaik vonulnak fel, de nagy számban tűnnek fel szélsőjobboldali aktivisták is.

A Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff hevesen tiltakozott a parádé megrendezése ellen: „A náci invázió megünneplése olyan, mintha az áldozatok tömeggyilkosságát ünnepelnénk: zsidókét, kommunistákét, cigányokét és a fogyatékosokét” – jelentette ki Zuroff, aki a felvonulás lefújására szólította fel a balti ország vezetését.

Valdis Dombrovskis jobboldali kormánya arra figyelmeztette a minisztereket, hogy még véletlenül se jelenjenek meg az eseményen. A Nemzeti Szövetség – amely egyike a koalíciót alkotó három pártnak – több tagja is részt vett a korábbi években ezeken a felvonulásokon.

A Szovjetunió 1940 júniusában foglalta el Lettországot a Németországgal kötött egyezmény értelmében. A németeket sokan felszabadítóként üdvözölték; egy héttel az érkezésük előtt a szovjetek 15 ezer lettet deportáltak Szibériába. Bármennyire is nagy volt a várakozás a németek bevonulását illetően, a nácik is beindították a terrorgépezetüket: Lettország 85 ezer fős zsidó lakosságából 70 ezret gyilkoltak le.

A légió veteránjai arra emlékeztetnek, hogy az egységet 1943-ban állították fel, mikor az ország zsidó lakosságának nagy részét már kiirtották, ezért őket nem lehet felelősségre vonni. A légióban voltak, akiket besoroztak, de olyanok is akadtak, akik önként csatlakoztak. Körülbelül a harmaduk halt meg a szovjetek elleni küzdelemben vagy fogságban. Rigát 1944 októberében foglalták el a szovjetek, az ország 1991-ben nyerte el függetlenségét.