Husziták Nyíregyházán

A Varsói Állami Régészeti Múzeum szakemberei által készített Isten katonái - Jan Zizka és a husziták a Keresztes Lovagrenddel vívott harcban című tárlat Husz János (1369-1415) cseh pap és teológus által elindított vallási mozgalom, az európai reformáció előzményének is tekintett huszitizmus követőinek történelmét dolgozza fel az általuk viselt vallási háborúkon keresztül.

A katolikus egyház megreformálásáért küzdő Husz János 1415-ös mártírhalála után több mint tízéves véres háború kezdődött a husziták kelyhes és táborita irányzata, illetve a pápaság által támogatott keresztes seregek között.

A kiállítást az 1410-es grünwaldi csata hatszázadik évfordulója alkalmából, 2010-ben hozta létre a varsói múzeum - mondta Wojciech Brzezinski, a lengyel főváros múzeumának vezetője az ünnepélyes megnyitón. Az egyesült lengyel és litván seregek ebben a híres ütközetben arattak győzelmet a Német Lovagrend hadai felett, ebben a csatában harcolt Jan Zizka (1360-1424) is, aki később a huszitákat vezette eredményesen a keresztes seregek ellen.

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának parancsnoka beszédében kiemelte: a nyíregyházi tárlat egy olyan korszakról szól, amely a magyar történelemhez is köthető. Számos tabló és fegyverrekonstrukció mutatja be a huszita hadviselés jellemzőit: a történelem során először ők alkalmazták a középkori várak mobil sajátosságaként értelmezhető - néha háromezernél is több hadiszekérből kialakított - szekérvárakat, amelyből gyilkos rohamokat indítottak az ellenség felé.

A szekerekkel körülvett és ágyúkkal védett tábor biztos védelmet nyújtott a lövészeknek a lovasság rohamai ellen, támadáskor pedig a vasláncokkal összekapcsolt szekerek közül a lovagok felé kinyomuló harcosok szétzilálták az ellenséges hadrendet.

A könnyen mozgó, gyors huszita gyalogság speciális fegyvereket használt a nehézlovasság ellen: a gyakorta mezőgazdasági eszközökből kialakított lándzsákat, alabárdokat, pikákat, buzogányokat, valamint különböző méretű pallosokat, kardokat és más hosszúnyelű fegyvereket eredményesen használták a támadók ellen - tette hozzá Kovács Vilmos. A kegyetlenségükről és könyörtelenségükről híressé vált huszita harcosok addig egyedülálló hadviselési módszerét a 15. század folyamán több európai ország alkalmazta, így Hunyadi János és Mátyás király seregében is.

A nyíregyházi múzeumban berendezett, lengyel, magyar, szlovák és cseh múzeumok közös munkája eredményeként létrehozott tárlaton a korabeli fegyvereket és szekereket tekinthetik meg az érdeklődők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták