2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ontja magából a Buddha-szobrokat az afgán rézbánya

2011. december 1. 11:39

2600 éves Buddha-szobrok kerültek elő az egyik afganisztáni rézbányából; a kínai cég megbízásából leletmentő ásatásokat végző régészeket szorítja az idő.

A szobrokat egy ősi buddhista kolostor romjai között találták meg a Mes Aynaknál dolgozó régészek. A hírek szerint a szobrok biztonságos helyre kerülnek, azonban az épület maradványait és a sztúpákat a rézbánya megnyitásával egy időben lerombolják. A kolostor romjait a Kínai Kohászati Vállalatcsoport fedezte fel; a Peking támogatását élvező vállalat a világ második legnagyobb rézbányájának megnyitására készül Afganisztánban.

A szakemberek reményei szerint a keleti Logar tartományban található Mes Aynak Buddha-szobrai nem fognak osztozni a monumentális bámijani szobrok sorsával; emlékezetes, hogy az 54 méter magas alkotásokat 2001-ben Afganisztán új urai, a szélsőséges tálibok robbantották fel azon az alapon, hogy azok nem az ország iszlám gyökereit hangsúlyozzák.

A vállalat eredetileg azt szerette volna, ha sikerül megnyitni a bányát 2011 végére, de a kabuli kormányzattal kötött hallgatólagos megállapodás értelmében további három év áll a régészek rendelkezésére, hogy megmentsék a terület archeológiai emlékeit. Félő azonban, hogy még ez az idő is kevés lesz a munkálatokra – figyelmeztetnek szakemberek.

Eddig több mint 150 szobrot találtak, néhány azonban olyan nehéz, hogy azt lehetetlen megmozdítani, ráadásul a régészek híján vannak azoknak az anyagoknak, amelyek a konzerváláshoz szükségesek. „Ez egy tízéves régészeti projekt” – így Laura Tedesco, aki az amerikai nagykövetség égisze alatt dolgozik a helyszínen.

„Ez az egyik legfontosabb pontja a Selyemútnak” – jelentette ki Philippe Marquis; a szakember egyike azon három francia tanácsadónak, aki segíti a területen dolgozó 15 afgán régészt. „Amink van, azzal meg lehetne tölteni az egész afgán nemzeti múzeumot” – tette hozzá.

Az afgán régészek már a hatvanas években tudatában voltak Mes Aynak értékének, de a munkálatok csak 2008 után, a helyi és a francia régészeknek köszönhetően indulhattak meg. A bányában hatmillió tonna réz lapul, ami mai áron több milliárd dollárnak felel meg. Látva az ország gazdasági helyzetét és a kínai kormány érdekérvényesítő képességét, nem tűnik elhamarkodott kijelentésnek, ha azt állítjuk: megint a szakma (és Afganisztán kulturális öröksége) fogja húzni a rövidebbet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár