2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Régészeti felfedezések ezreit hozta el a Google Föld

2011. szeptember 28. 10:14

Eddig ismeretlen közel-keleti régészeti helyszínek ezreit fedezte fel a karosszékéből David Kennedy. Az ausztrál professzor példáját egyre többen követik, ezzel is bizonyítva, hogy a Google Föld egy igazán hasznos régészeti segédeszköz.

Ausztrália az utóbbi években a Google Föld programmal dolgozó régészek "fővárosává" vált. Legutóbb David Kennedy, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa jelentette be, hogy a program segítségével emberi kéz által készített ősi kőstruktúrák ezreit azonosította az Arab-félsziget területén. A professzor februárban már közel kétezer potenciális régészeti helyszínt talált karosszékéből az interneten keresztül.

A Google Földet alkalmazó régészek sorát a melbourne-i La Trobe Egyetem doktorandusza, David Thomas nyitotta meg, amikor ismeretlen lelőhelyek százait azonosította a háború sújtotta Afganisztán területén 2008-ban. „A nagy előny az, hogy arra nézel, amerre szeretnél... ott [a Közel-Keleten] nem lehet könnyen elérni a helyszínt és nincsenek részletes légi felvételek, úgyhogy a Google Föld nagyon könnyűvé teszi mindezt” - ecsetelte az új módszert Thomas. Az ausztrál régész szerint a program további előnye, hogy ingyenes, míg a kereskedelmi műholdképek vagy légi felvételek drágák és csak kis területeket fednek le.

Kennedy közel-keleti felfedezéseit sokan a perui Nazca-vonalakhoz hasonlítják. Az ausztrál professzor szerint azonban míg a Nazca-vonalak csupán művészeti vagy vallási alkotások, addig az arábiai leleteknek gyakorlati célja volt. A perui alakzatok csupán 1000-1500 évesek, és csak 500 négyzetkilométernyi területet fednek le, az Arab-félszigeten lévő alkotások viszont jóval ősibbek és nagyobbak; korukat körülbelül 9 ezer évesre becsülik, és 3 millió négyzetkilométeres területen helyezkednek el.

Kennedy virtuális felfedezéseinek számát számos házmaradvány, több tízezer medál- és trombitaformájú sír és háromezer csapda gyarapítja. A kelepce egy vadászatra kialakított és mesterségesen körülhatárolt terület, amely alkalmas az üldözött préda beszorítására. Ezeknek a csapdáknak az átmérője 20-30 métertől egészen 200-300 méterig terjed. Az egykoron egy méter magas kőépítményeket a RAF pilótái fedezték fel a húszas években, 1995-re már 507 ismert csapda volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár