A holokauszt ellentmondásos fejezete volt a magyar zsidók deportálása

1944 késő tavaszán a világ vezetői előtt, beleértve a magyar és a zsidó vezetőket is, már ismert volt, hogy Auschwitzban a zsidók megsemmisítése zajlik - mutatott rá a New York-i City University professzora, a magyarországi holokauszt világhírű kutatója csütörtök este a Bécsi Wiesenthal Intézetben. Braham szerint abban, hogy a magyarországi zsidóság tragédiája bekövetkezett, közrejátszottak a magyar és a német háborús vezetők politikai számításai és téves számításai csakúgy, mint a magyar zsidóság illúziói és vezetőiknek a közösség túlélése érdekében választott stratégiái.

Akkorra, amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik. Kiemelte: ami Lengyelországban öt év alatt történt, az Magyarországon kevesebb mint négy hónap alatt.

A magyar zsidóság illúziójának bizonyult, hogy biztonságban érezték magukat - fejtette ki a kutató. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet részének tekintették magukat, és az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Később a magyar zsidóság vezetői abban a hitben voltak, hogy náci tisztségviselők megvesztegetésével megmenthetik társaikat. Ezt a hitet a nácik szándékosan táplálták is - mondta. Egy további tényezőként említette, hogy a magyar háborús vezetők "megpróbálták elérni az elérhetetlent", amikor 1943-ban a szovjet megszállás elkerülése érdekében arra törekedtek, hogy kizárólag a nyugati szövetséges hatalmaknak adják meg magukat.

A kutató egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, nacionalisták ma Magyarországon meg akarják szépíteni a történelmet azzal, hogy Horthy Miklóst a magyar zsidók deportálásával kapcsolatos minden felelősség alól felmentik. Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a megszállással Magyarország elvesztette a függetlenségét. Horthy államfő maradt és új alkotmányos kormányt alakított, emellett Hitlerrel való találkozóján beleegyezett abba, hogy 300 ezer zsidó munkást szállítsanak a németországi munkaerő pótlására - tette hozzá. A kormánynak Horthy az mondta, hogy ennek nincs köze a zsidókérdéshez, "más szavakkal ráhagyta az antiszemitákra" - fogalmazott a kutató.

Braham szerint nyitott kérdés, hogy a kormányzó miért állította le 1944 júliusában a zsidók deportálását. Több tényező együttesen is közrejátszhatott, köztük V. Gusztáv svéd király közbenjárása és XII. Piusz pápa közbeavatkozása. Szerepe lehetett Braham szerint annak is, hogy a szovjet csapatok közeledtek Budapest felé és hogy a szövetségesek partra szálltak Franciaországban.

Randolph L. Brahamet kedden Budapesten a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Az esemény keretében felavatták a kitüntetett nevét viselő tékát és információs központot a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A kutató pénteken a balfi nemzeti irodalmi-történelmi emlékhelyet látogatja meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?