2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mindig társadalmi krízissel járt együtt a klímaváltozás

2011. október 6. 11:28 Live Science

A történelem során a klímaváltozások nemcsak az élelmiszerárak növekedésével, hanem gazdasági válságokkal, zavargásokkal és háborúkkal is jártak – derült ki egy új tanulmányból.

„A társadalmi krízisek végső oka a klíma, a környezeti változás pedig a mindennapunk része, csakúgy mint az élelem, az egészségügy, a megtakarítások” – összegezte David Csang, a Hongkongi Egyetem professzora. Csang a klímaváltozásnak az emberiségre gyakorolt hatását elemezte, benne a társadalmi zavargásokkal és háborúkkal. A kutató korábban már rámutatott, hogy az időjárásban tapasztalt változások 1000 és 1911 között Kína keleti részében összefüggésben álltak a háborúkkal, s ez igaz volt a világ többi részére is.

Csang most a társadalom összes aspektusát megvizsgálta, s közvetlen kapcsolatot állapított meg a klimatikus viszonyok és a társadalmi szegmensek között. A kutató gazdasági, mezőgazdasági, kulturális és társadalmi faktorokat vizsgált meg Európa történetének háromszáz évéből (1500-1800). Ez alatt az idő alatt a kontinens komoly klimatikus változásokon ment keresztül; 1560 és 1660 között, a kis jégkorszak idején pedig Európában ökológiai, demográfiai és társadalmi krízisnek lehettek tanúi az emberek.

Csang rámutatott: a lehűlés következtében a mezőgazdasági termelés visszaesett, így az emberek egyre kevesebbet fogyasztottak, csökkent az átlagmagasság is. A termelés zuhanása miatt a földművesek kevesebb bevételre tettek szert, ami társadalmi elégedetlenséghez, később pedig elvándorláshoz és háborúhoz vezetett, ráadásul megnőtt az esélye a járványok kialakulásának is.

Erre az emberiség különböző technológiai megoldásokkal válaszolt; a szociális és kulturális változások öt-harminc évvel a klímaváltozás után jelentkeztek, mivel a technológiai tudás birtokában az emberek képesek voltak az élelmiszerhiányból fakadó nehézségeket kivédeni – éppen ezért a társadalmi átalakulások nem jelentkeztek annyira élesen a 18. században, amikor sokkal enyhébb változásokat mértek az időjárásban. „Az alkalmazkodást gazdasági, kulturális és pszichológiai részre bonthatjuk. Az utóbbi kettő sokkal hosszabb folyamat, ezért a kisebb hőmérséklet-ingadozás nem érinti” – magyarázta Zhang.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár