Hatalomvágy robbantotta ki az első "világháborút"

Az utolsó spanyol Habsburg uralkodó, a gyermektelen II. Károly örökségéért már halála előtt megindult a nagyhatalmak vetélkedése. A tét nem volt kicsi: spanyol uralom alatt állt Németalföld déli része, Milánó, Nápoly és Szicília, továbbá a Kanári- és a Fülöp-szigetek, Florida, Kalifornia, Mexikó, Kuba, s Brazília kivételével egész Dél-Amerika.

A spanyol trónra az osztrák Habsburgok és a francia Bourbonok is igényt tartottak, a gyarmatok ügye és az európai erőegyensúly esetleges felborulása azonban Angliát és Hollandiát is érintette. Végül kompromisszumként a bajor Wittelsbach-házból származó gyermek József Ferdinándot jelölték ki trónörökösnek.

József Ferdinánd azonban 1699-ben meghalt, egy évvel később pedig II. Károly is, aki végrendeletében XIV. Lajos francia király unokáját, Anjou Fülöpöt jelölte ki utódául, azzal a kikötéssel, hogy a két trón nem egyesíthető. Ebbe természetesen a többi nagyhatalom nem nyugodott bele, a háború elkerülhetetlennek tűnt.

1701 elején Madridban megkoronázták V. Fülöpöt, a Napkirály pedig megkezdte a holland kézen lévő erődítmények megszállását Spanyol-Németalföldön. I. Lipót osztrák uralkodó 1701. szeptember 7-én szövetségre lépett a franciák európai és gyarmati térhódításában ellenérdekelt Angliával és Hollandiával,a Nagy Szövetséghez Poroszország, Hannover, majd 1703-ban Portugália és Savoya is csatlakoztak. A franciák Spanyolországon kívül Bajorországot, Kölnt és Rákóczi Magyarországát tudhatták maguk mögött.

A Nagy Szövetség 1702. május 15-én üzent hivatalosan hadat Franciaországnak, a hadszíntereken több százezer katona feszült egymásnak. Az 1703-as első höchstadti csatában a francia-bajor hadak mértek vereséget a császári erőkre, ám a következő évben sz osztrák hadakat vezénylő Savoyai Jenő és az angol John Churchill, Marlborough hercege ugyanitt revansot vett. 1706-ban Savoyai Jenő visszafoglalta Észak-Itáliát, az angolok pedig a vallóniai Ramillies-nél arattak győzelmet, a szövetséges erők 1708-1709-ben Párizsig szorították vissza a franciákat. Spanyol földön külföldi erők részvételével tombolt a polgárháború, 1706-ban I. Lipót ifjabb fiát, Károly főherceget is spanyol királlyá kiáltották ki, de nem tudta megvetni lábát Madridban.

1711-ben meghalt I. József császár, akit a bécsi trónon öccse, VI. Károly követett. A spanyol és az osztrák örökség egy kézbe kerülése már Ausztria szövetségesei számára is elfogadhatatlan volt, s béketárgyalást kezdeményeztek a katonailag is erőre kapó Franciaországgal.

Az 1713-ban aláírt utrechti béke értelmében V. Fülöp lett Spanyolország királya, s megtarthatta a tengerentúli spanyol birtokokat, de kikötötték, hogy a spanyol és a francia Bourbonok birtokait nem szabad egyesíteni. Angliáé lett az amerikai francia gyarmatok egy része, Gibraltár és Menorca, valamint a spanyol gyarmatbirodalomban a rabszolga-kereskedelem monopóliuma. Hollandia megkapta a brabanti erődvonal várait, Ausztria Spanyol-Németalföldet, Milánót, Nápolyt, Livornót, Szardíniát és Itália északi részét, Savoyáé lett Szicília, Franciaország pedig megtarthatta Strasbourgot és Elzászt. A békét kezdetben elutasító VI. Károly néhány vereség után az 1714-es rastatti megállapodásban csatlakozott az abban foglaltakhoz, a Franciaország és a német birodalmi rendek közti háborút az 1714-es badeni béke zárta le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai