Már 3,5 millió éve is felegyenesedve jártak őseink

A Liverpooli Egyetem kutatói az úgynevezett laetoli lábnyomokat vizsgálták. Az emberfélék három egyede gyalogolt végig 3,5 millió éve a friss vulkanikus hamurétegen, nyomaik a szemerkélő esőnek köszönhetően cementálódtak, majd további hamuréteg fedte be őket. A lábnyomokat 1976-ban tárták fel Tanzániában - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Két egyed egyszerre haladt át a területen, a harmadik pedig nem sokkal később.

"Némely kutató úgy véli, hogy a laetoli lábnyomokat olyan lények hagyhatták hátra, akik az emberszabású majmokhoz hasonlatosan félig felegyenesedve jártak, szerintünk azonban teljesen felegyenesedve közlekedtek. Sok szempontból nagyon 'modern' lábnyomokról van szó" - hangsúlyozta Robin Crompton, a Liverpooli Egyetem kutatója.

A brit tudósok a nyomokról igen precíz digitális felvételeket készítettek, majd megvizsgálták hol mélyebbek, hogy kiderítsék: az ujjak, vagy a sarok fejtett-e ki járáskor nagyobb erőt. A laetoli nyomokat a kutatók összehasonlították modern emberek lábnyomaival, akik általában cipőt viselnek. Megvizsgálták kenyai és indiai lakosok lábnyomait is, akik főleg mezítláb járnak, ahogy a felegyenesedve járó csimpánzok és bonobók lábnyomait is.

"A laetoli nyomok beleillenek a modern ember lábnyomainak 'spektrumába'. Az 'emberszerű' járás igen korai példája" - magyarázta Robin Crompton, kiemelve, hogy az emberfélék a nagy lábujjukkal lökték el magukat a talajtól, míg a jelenkori emberszabású majmok talpuk középső részével.

Az egyetlen emberféle, amely a lábnyomok keletkezésének korában a térségben élt, az Australopithecus afarensis. E faj "emblematikus" alakja Lucy, a 3,2 millió éve élt nőstény, amelynek csontvázát 1974-ben tárták fel az etiópiai Afar-medencében.

Bár Robin Crompton meggyőződése szerint a felegyenesedett testtartás évmilliók óta azonos, a kutató úgy véli, hogy az Australopithecus afarensis ideje java részét mégis a fákon tölthette. "Még képtelenek voltak hosszabb távolság megtételére a talajon. Legyalogoltak vagy tíz kilométert, de semmiképp sem kétszázat" - emelte ki a tudós.

A szárazabbá váló éghajlat az erdők fokozatos eltűnéséhez vezetet, így nehezebbé vált a fákon való közlekedés, és az emberfélék a földre kényszerültek. "Sikeresen kihasználták a kétlaki élet lehetőségeit: képesek voltak a talajon járni, de veszély esetén felmenekültek a ragadozók elől a fákra. A két lábon való járás képessége nem a talajon, hanem a fákon fejlődött ki" - vélekedett Robin Crompton.

David Raichlen, az Arizonai Egyetem kutatója, aki nem volt részese a vizsgálatnak, arra mutat rá, hogy bár ügyesen kihasználták a fák kínálta lehetőségeket ezek a hominidák, lábfejük nélkülözte némely olyan mászási adaptációs 'megoldást', amelyek a többi majmok sajátjai.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban