2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lucy már nem csoszogott

2011. február 13. 12:16 MTI

Lucy, a 3,2 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus afarensis-egyed már ugyanolyan lábfejjel rendelkezett, mint a modern ember - állítják amerikai kutatók, akik vizsgálataik eredményeit a Science pénteki számában hozták nyilvánosságra.

Lucy földi maradványait 1974-ben fedezték fel az etiópiai Afar-medencében. Az Australopithecus afarensis ("déli majom Afar-földről") 4-2,5 millió évvel ezelőtt élt faj. A 75 kg-os hímek mintegy kétszer akkorák lehettek, mint a nőstények. 420-500 köbcentis agytérfogatuk kevéssel volt nagyobb, mint a mai csimpánzoké.

Lucy az Australopithecus afarensis hominidák "arca", ám csontváza hiányosan maradt fenn, így egyebek mellett nem kerültek elő lábfejcsontjai sem. A fosszíliák tanúsága szerint már felegyenesedve járt, ám a kutatók nem tudták eldönteni, hogy ugyanúgy közlekedett-e, ahogy a modern ember, vagy inkább a fákon érezhette otthon magát, bár elboldogult a talajon is.

Az Afar-medencében más Australopithecus afarensis-fosszíliák között most előkerült egy a lábujjakat a lábtővel összekötő lábközépcsont (metatarsus) is: ez arról tanúskodik, hogy 3,2 millió évvel ezelőtt már kialakult a lábfej boltozatos szerkezete. "A majmok lábfeje flexibilis, hogy könnyedén meg tudjanak kapaszkodni az ágakon. Az etiópiai lelet tanúsága szerint Lucy rokonainak lábfeje, akárcsak a modern emberé, már merevebb volt. Nem csoszogtak, hanem ugyanúgy jártak, ahogy mi" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Carol Ward, a Missouri Egyetem anatómusprofesszora.

Mint kifejtette, a boltozatos lábfejszerkezet alapján következtetni lehet életmódjukra, táplálkozásukra, és arra, hogyan próbálták kikerülni a ragadozókkal való találkozást. "Ez egy fontos evolúciós lépés volt, a boltozatos lábszerkezet kialakulása ugyanis alapvető jelentőségű volt az emberré válás folyamatában. Azt jelentette, hogy az Australopithecus afarensis lemondott a faágakon való kapaszkodás képességéről, és leszállt a földre" - magyarázta Ward.

Richard Potts, a Smithsonian Intézet emberieredet-programjának az igazgatója, aki nem volt részese a kutatásnak, azt húzta alá, hogy bebizonyosodott: Lucy és társai "kompromisszumok nélkül" jártak, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az Australopithecus afarensis egyedei lemondtak a fáramászásról. "Nagyon alkalmazkodó teremtmények voltak, felmásztak a fákra, ha volt fa a közelben, de komfortosan érezték magukat a talajon is" - emelte ki Potts, hozzátéve, hogy a fákon való közlekedést segítették az Australopithecus afarensis-egyedek izmos felső végtagjai is.

Complete Fourth Metatarsal and Arches in the Foot of Australopithecus afarensis

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár