Kutatók a holokausztáldozatok kelet-európai tömegsírjainak védelméért

Meg kell találnunk ezeket a szétszórtan elhelyezkedő tömegsírokat, hogy az áldozatokért hozzátartozóik elmondhassanak egy imát - jelentette ki Patrick Desbois francia pap, aki évek óta járja Kelet-Európát - nevezetesen Oroszországot, Ukrajnát, Fehéroroszországot és Lengyelországot -, hogy a kivégzések tanúinak elmondása alapján megtalálja e sírok helyét.

Az általa alapított szervezet, a Jahad - In Unum ("együtt" héberül és latinul) 2004 óta 1850 szemtanú elmondása alapján már 650 tömegsírt azonosított kétséget kizáróan a legkülönbözőbb helyszíneken, lakott területeken kívül. Ezeknek a helyeknek a GPS-koordinátáit elküldte az AJC amerikai zsidó jogvédő szervezetnek, amely a német külügyminisztériummal együttműködésben a következő hónapokban indít el egy programot a fellelt tömegsírok védelmére.

"Az a tény, hogy ilyen sok tömegsír van Kelet-Európában, hűen érzékelteti azokat a módszereket, amelyeket a nácik és az őket támogató rezsimek - mint például a román - alkalmaztak emberek megsemmisítésére" - jelentette ki az AFP-nek nyilatkozva Radu Ioanid, a Washingtoni Holokauszt-Emlékmúzeum nemzetközi archiválási programjának igazgatója.

"Már az auschwitzi, treblinkai vagy sobibóri megsemmisítő táborok felépítése előtt több mint egymillió zsidót gyilkoltak meg Európa keleti felében. Őket nem deportálták sehova, hanem lakhelyük határában végezték ki, de a II. világháború idején tömegsírba temettek cigányokat, homoszexuálisokat, szovjet hadifoglyokat, lengyel értelmiségieket is" - tette hozzá Paul Shapiro, az emlékmúzeum kutatási központjának igazgatója.

A kutatók romániai fellépésének külön jelentősége, hogy az ország hosszú hallgatás után ismerte csak el, hogy része volt a zsidóság kiirtásában, s 2003-ban állítottak fel vizsgálóbizottságot a romániai holokauszt körülményeinek tisztázására. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezette bizottság azóta megállapította, hogy az 1940-1944 között román ellenőrzés alatt álló területen mintegy 270 ezer román és ukrán zsidót gyilkoltak meg. A bukaresti holokauszt-emlékmű felállítását is ez a bizottság javasolta, az emlékhelyet 2009 októberében avatták fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe