Gigászi alabástromba faragták III. Amenhotep képmását

Mint Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő miniszter honlapján olvasható, a hatalmas szobor ülve ábrázolja az uralkodót. A fáraó nemeszt, azaz uralkodói csíkos fejfedőt, dúsan redőzött sentit (ágyékkötőt) visel, s gondosan kifaragták a királyi szakállt is. A fáraó arcát a királyi portréművészet remekének nevezte Egyiptom "főrégésze". Az ókori mesterek "kozmetikumokkal" gondosan "körülrajzolt" mandulavágású szemekkel, rövid orral, és húsos ajkakkal ábrázolták királyukat. A fej 120 centi magas és nagy méretei ellenére az arc arányos és igen gondosan kidolgozott.

A szoborra egy átjáróban bukkantak, amelyek a halotti templom harmadik pülonja (kapuépítménye) felé vezet, 200 méterre az első kaput őrző Memnon-kolosszusok mögött. "A szobor egy kolosszuspáros északi tagja, amelyeket egykor a harmadik pülon elé helyeztek" - hangsúlyozta Záhi Havvász, aki szerint mindkét szobrot még az ókorban egy földrengés döntötte le, ám némely részük még mindig kiemelkedik a Nílus hordalékából. A két szobor töredékeit a tervek szerint feltárják és restaurálják.

Hurig Szuruzian ásatásvezető régész egyedülállónak nevezte a kolosszust, mivel ekkora méretű szobrokat ritkán faragtak a drága alabástromból. A halotti templomban felállított szoborpáros, amelyek magasságát az archeológus 18 méteresre becsülte, az egyetlen fennmaradt példa erre.

A régészeknek a központi udvar kövezetének egy részét is sikerült feltárniuk, ahogy megtalálták egy granodioritból faragott istenszobor fejét. Megtalálták azt a vörös kvarcitsztélét, amelynek eredeti magassága elérte a 9 métert. Eddig 27 töredéke került napvilágra, s a szakemberek az ókori műremek négyötödét állították helyre. A restaurált részen III. Amenhotep és főfelesége, Tije látható, akik Ámon-Ré, valamint Szóker, a halottak istene előtt áldoznak. A sztélé többi részén a templomok felsorolása olvasható, amelyeket III. Amenhotep a thébai istenek tiszteletére épített.

III. Amenhotep az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója. Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. Halotti temploma (mai nevén Kom el-Hetan) Thébában, a luxori templommal szemközt, a Nílus nyugati partján épült.

A fáraó palotájától, Malkatától nem messze álló épület a maga idejében Egyiptom legnagyobb területű temploma volt, nagyobb még a karnaki templomnál is. Mára szinte teljesen elpusztult, csak a fáraó hatalmas szobrai maradtak fenn, amelyek egykor bejáratánál álltak és amelyeket Memnón-kolosszusok néven ismernek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái