Elegánsak voltak a kelta arisztokraták

2011. május 5. 09:21

Német szakemberek egy kelta sír szétbontásán fáradoznak, amitől azt remélik, hogy még többet megtudhatnak a Duna-mentén élt ókori nép mindennapjairól.

Korábban

Az arisztokrata kelta hölgy 2600 éven keresztül háborítatlanul feküdt sírjában, mígnem a szakemberek néhány hónappal ezelőtt rá nem bukkantak végső nyughelyére. A munka során összesen 80 tonna földet mozgattak meg, majd a sírt – amelyet betonnal vettek körül és kibontása után egy speciális sátrat húztak köré – Baden-Württembergbe szállították.

A sírban a kelta asszonyon kívül egy kisgyermek – valószínűleg a hölgy gyermeke – földi maradványai, valamint különböző díszítőelemek voltak. Az arany és a borostyánkő nagy számából arra lehet következtetni, hogy a hölgy hercegnő lehetett; az, hogy a kelta társadalom már ilyen korán arisztokratikus hierarchiába szerveződött volna, régóta vita tárgyát képezi.

„Ez a legrégibb kelta hercegnő sírja” – nyilatkozta az ásatásokat vezető Dirk Krausse. „A sír az egyetlen olyan korai kelta hercegi temetkezési emlék, amelyhez fából készült fülke tartozott” – tette hozzá. A szakemberek különösen azért izgatottak, mert a sírt a víz áztatta föld őrizte meg, a tölgyből készült padló érintetlen maradt, abból pedig a temetkezés idejét is ki tudták számolni. S mivel a tölgyfát 2620 éve vágták ki – valószínűleg a síremlék elkészítése miatt –, a hölgy valószínűleg i.e. 609-ben halt meg. A kelta hölgy sírja azt mutatja, hogy az ókori nép tagjai elegánsak voltak, szerették a díszeket. Nicole Ebenger-Rest régész a gyűrűk és melltűk mellett megtalálta a nő fogazatát is.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a kelták központja Európa nyugati felére esett (Wales, Skócia, Írország, Franciaország), de a Krausse szerint az inkább a Duna felső szakasza lehetett, ahonnan a kelták kereskedelmi tevékenységeiket folytatták. „A kelta művészet és kultúra Délnyugat-Németország, Svájc és Franciaországból egyes területeiről kiindulva terjedt tovább Európa többi része felé” – így Krausse.