2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sötét és füstös volt a kelták söre

2011. január 18. 11:43 Science News

Sötét színű, füstös, enyhén savanykás íze volt annak a sörnek, amelyet a mai Németország területén élt kelta közösségek fogyasztottak tivornyáikon – derült ki egy új kutatásból.

Hat, egyenként 2550 éves, különleges módon megépített árok került feltárásra a németországi Eberdingen-Hochdorfnál, ahol kiváló minőségű árpamalátát, a sör egyik alapanyagát készítették – mondta el Hans-Peter Stika, a stuttgarti Hohenheim Egyetem archeobiológusa. A tíz évvel ezelőtt kiásott, több ezer elszenesedett árpaszem pontosan ilyen malátakészítésre alkalmas helyről került elő – számolt be a kutató az Archaeological and Anthropological Sciences legújabb számában.

Stika számos olyan eljárást reprodukált, amelyet a vaskori népek is használtak. A kelta helyszínen talált maláta létezése felől való megbizonyosodás után a kutató malátakészítő technikákat rekonstruált, hogy meghatározza, ez miként befolyásolta a sör ízét. A sörgyártás legkorábbi jelei a Közel-Keletről származnak, de meglehetősen ritkának számítanak a sörrel kapcsolatos régészeti bizonyítékok.

A kelta helyen a malátát egy erre speciálisan kialakított árokban beáztatták, majd kicsíráztatták. A szemeket az árok végén tűz segítségével kiszárították, ami végül füstös ízt és sötét színt kölcsönzött a malátának. Stika szerint a modern sörgyártással ellentétben a kelta nedűt fekete ürömmel, répamaggal vagy beléndekkel fűszerezték. „Ezek a hozzávalók egy teljesen más ízvilágot teremtettek, mint amihez ma hozzá vagyunk szokva” – vallja Stika, aki szerint a forró kövekkel való melegítés karamellás ízt adott az erjesztett kelta italnak.

Ugyanezen tanulmány egy másik érdekes adalékkal szolgál a sörgyártás-történet kedvelőinek. Nemrégiben ugyanis Berlin mellett egy 14. századi leégett középkori építményt tártak fel, amely 500 liter sör előállításához szükséges árpamalátát tartalmazott, és amelyet évszázadok óta használtak. Max Nelson, a kanadai Windsor Egyetem professzora egyetért Stika állításával, miszerint Eberdingen-Hochsdorfban folyt volna a malátakészítés, a malátát pedig Berlinben tárolták. A sörkészítés egyéb fázisai is ezeken a helyeken történt, ám Nelson szerint nem elképzelhetetlen, hogy erre valahol a közelben került sor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár