435 éve esett el Szigetvár

A II. Szulejmán vezette százezres török sereg augusztus 5-én érkezett Szigetvárhoz, és a védők hamar rájöttek, hogy a kontyosokat nem a turisztikai látványosság vonzotta az erőd alá.

A tíz évvel korábbi török ostrom idején rommá lőtt várat időközben olaszbástyás földvárrá építették, kapitánya Zrínyi Miklós horvát bán, dunántúli főkapitány volt, aki a Habsburg-uralkodóval, Miksával kialakult ellentétei ellenére 2500 magyar és horvát katonájával vállalta a védelmet.

Úgy tűnt, hogy a török hamar végez a kis végvárral: három nap alatt bevették a gyengén védhető Újvárost, az Óváros elfoglalása viszont elhúzódott. A falak védelmére a 2000 katona kevés volt, és a védelem tűzereje sem volt erős, de kitartásuk és hősiességük megtette a hatását. A támadók mind pótolhatatlanabb veszteségeket szenvedtek, miközben élelemhiány és vérhas tizedelte őket. Augusztus 21-én azonban elesett az Óváros, a 800 főre apadt védősereg pedig visszaszorult a várba.

Ekkor a törökök elvezették a várárok vizét, helyére rőzse és homok került, és így augusztus 26-tól megindulhattak a török ostromok az Óváros falai ellen. Szeptember 5-én a vár Nádasdy-bástyája a levegőbe röpült, hatalmas tűz keletkezett, minek következtében a védősereg a belső várba menekült. Innen viszont nem volt kiút, azaz csak egy, mégpedig ha kirontanak a törökre - ez azonban egyenlő volt a halállal.

Szeptember 6. hajnalán a török táborban nagyobb volt az izgalom, mint a szorult helyzetben lévő védőknél, ugyanis a rettegett szultán jobb létre szenderült. Nem valószínű, hogy az ostrom miatti izgalmak okoztak nála szívinfarktust, és tekintve pozícióját, az is teljességgel elképzelhetetlen, hogy valaki a halálba segítette volna. II. Szulejmán 1520 óta garázdálkodott, inkább ebbe fáradhatott bele. Magyarországon is járt már párszor vízum nélkül, hogy csak a jelesebb évfordulókat említsük: 1521-ben a Szulejmán vezette csapat áron alul elvállalja Nándorfehérvár építészeti átalakítását, amihez néhány tucat ágyút is igénybe vesz. 1526-ban Mohácsnál magyar-török hadgyakorlatot rendez, amit csak II. Lajos és Tomori Pál vett komolyan. 1541, Buda: A Magyarországra már szinte hazajáró Szulejmán szultán 145 évre bérbe veszi, és SZOT-üdülővé alakítja át Buda várát.

A mániákusan hódító Szulejmán végül nem bírta cérnával, s Szigetvár alatt megtért Mohamedhez. A török országimázs felelősei azonban úgy gondolták, ha a szultán halála kitudódik, az semmiképpen sem segíti elő az ostrom gyors befejeztét. Ezért hallgattak, és jobb híján a trónjához kötözték a halott Szulejmánt - közelébe pedig senkit sem engedtek. Szeptember 8-án aztán Zrínyi elvesztette türelmét és bajtársaival kirontott a törökre a topcsiknak köszönhetően várnak már cseppet sem nevezhető építményből. Zrínyi csodás díszdolmányt öltött, fejére tette a menyegzőjekor viselt gyémántos forgójú kucsmáját, zsebébe pedig a vár kulcsai mellé 100 magyar aranyat tett, "hogy ne mondhassa, ki levetkőzteti, hogy semmit sem talált rajta". A bán fejét a nagyvezér a Habsburgokhoz küldte, a testet eltemettette. 25000 ezer török esett el, mire Szigetvár az övék lett.