Feltárják az albánok bölcsőjét

Habár a város holléte felől már régóta megbizonyosodtak a szakemberek, az ásatások csak nemrégiben kezdődhettek el. Ulpiana nagy részét azonban még mindig fű és búzával, illetve kukoricával teli föld borítja. 2010-ben a kulturális minisztérium egy hatalmas projektbe vágott a fővárostól, Pristinától 9 kilométerrel délre, Gracanica városa mellett, ami azért is volt fontos, mivel itt 1950 és 1990 között egyáltalán nem végeztek ásatást. A koszovói háború végeztével a régészek az i. sz. 1. századra datálható városfalat, tornyot, kerámiaedényeket, érméket, aranymedált, emberi maradványokat és illír sírokat tártak fel.

A minisztérium kezdeményezése mellé a Német Régészeti Intézet, a koszovói Nemzeti Régészeti Intézet és a koszovói Nemzeti Múzeum állt. Hiába a kormány nagylelkűnek mondható, 300 ezer eurós felajánlása, a kabinet a város 120 hektáros területéből csak egy hektár felett diszponál, a többin helyi gazdák osztozkodnak – ugyanakkor Ulpiana 1954 óta védett területnek számít, ezért egyetlen ház, vagy ipari egység nem épülhet meg rajta.

„Az ásatások ugyan már 1954-ben megkezdődtek, de 2010 különleges év volt, mivel a munka magasabb sebességi fokozatba váltott” – mondta el Kemajl Luci, a koszovói Nemzeti Múzeum régésze. „Számításaink szerint a város 120 hektárt ölel fel, s mi ebből 45 hektárt vizsgáltunk meg. 2011-re vagy 2012-re fejeződhet be az egész terület feltérképezése” – tette hozzá.

Enver Redzsa, a koszovói Régészeti Intézet igazgatója elmondta: amint a munkálatok legkésőbb 2012-re véget érnek, megnyitják a városhoz kapcsolódó múzeumot. „Infrastruktúrát teremtünk és utakat építünk a látogatók számára” – mondta önbizalommal telve az igazgató, aki szerint ehhez mindenképpen földet kellene vásárolnia a kormánynak. Az ott lakó szerbek tisztában vannak azzal, hogy kezükben igazi aduász van, ezért nem remeg meg a hangjuk, amikor a kivásárlás anyagi oldaláról tárgyalnak az illetékesekkel.

A régészek szerint Ulpiana már az i.e. 7. században is lakott volt. A város kulturális értelemben rendkívüli jelentőséggel bír az albánok számára, mivel számos történész van azon a véleményen, hogy népük ebből a törzsből származik. „Ulpiana az egyik legnépesebb illír település volt, feltárása már csak ezért is nagyon fontos” – magyarázta Redzsa. A település azonban csak a rómaiak érkezésével vált várossá, a 4. században municípiumi ranggal jutalmazták, amely a második legfontosabb titulus volt a római városok körében.

A római uralom végeztével Ulpiana is hanyatlásnak indult, 500 körül a gótok, majd később egy földrengés döntötte romba az egykoron virágzó települést. Justinianus később újraépíttette, de a hódító szlávok hamarosan véget vetettek a város másodvirágzásának.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye