A rigómezei csatára emlékeztek a szerbek Koszovóban

A koszovói főváros, Pristina melletti gazimestani emlékműnél tartandó Szent Vitus napi (Vidovdan) központi ünnepség előtt Irinej pátriárka, a szerb ortodox egyház első embere mutatott be misét Pristinától délre, a gracanicai középkori szerb ortodox templomban.

Kijelentette, Koszovó a szerbek számára szent föld, "a haza legszentebb darabja". A pátriárka azt mondta, az albán népnek vitathatatlan joga van Koszovóban élni, de ugyanúgy a szerbnek is. Irinej kijelentette, a szerbek és az albánok számára is elfogadható megoldást kell találni Koszovó ügyében. "Olyan megoldás, amely csak az egyik felet elégíti ki, nem megoldás, hanem ok a viszályra" - mondta. "A népet, amely saját államot szeretne itt, soha nem fosztották meg emberi jogaitól" - tette hozzá, félreérthetetlenül a koszovói albánokra utalva.

A liturgián részt vett többek között a szerb kormány vallási közösségekért felelős minisztere és Goran Bogdanovic Koszovó-ügyi miniszter, de ott volt Oroszország belgrádi nagykövete is. A koszovói rendőrség fokozott biztonsági intézkedésekkel készült a szerb ünnepségekre; a tudósítások szerint semmi nem zavarta meg a megemlékezéseket, amelyeken a híradások szerint több ezer szerb vett részt.

A szerb hadsereg és a védelmi minisztérium a dél-szerbiai Krusevacon, a koszovói hősök emlékművénél tartott megemlékezést, míg a belgrádi Szent Márk ortodox székesegyházban gyászmisén emlékeztek mindazokra, akik meghaltak Koszovóban. A szerb ellenzéki pártok Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökének vezetésével szintén Krusevacra hirdettek kormányellenes tiltakozó megmozdulást Szent Vitus napjára, hogy követeljék az előre hozott választások kiírását, amelynek érdekében nemrég egymillió aláírást gyűjtöttek össze.

A vesztes rigómezei csata után a szerb területek fél évezredre török uralom alá kerültek. Az ortodox egyház vértanúvá magasztalta, és szentté avatta a vesztes keresztény hadakat vezető, a csatában elesett Lázár fejedelmet, akinek alakja köré mítoszok szövődtek. Történészek szerint ezeknek döntő szerepe volt abban, hogy a hosszú török uralom alatt is megőrződött a szerb kultúra és írásbeliség. A szerb ortodox egyház őrizte és örökítette át a csata és a középkori szerb államiság emlékét egészen a 19. századig, a szerb nemzetállam létrejöttéig.

A Lázár vezette seregben egyébként a történetírás szerint több más nemzet lovagjai mellett magyarok is harcoltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?