2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A földművelés hirtelen jelent meg Dalmáciában

2011. január 11. 10:13 Science News, MTI

Az újkőkori "dalmát" földművelők ugyanazokat a növényeket termesztették, mint távoli horvát utódaik - állítják amerikai régészek, akik két neolitikumi falut tártak fel Sibenik közelében.

A két helyszínen talált elszenesedett magvak és állati csontok radiokarbonos vizsgálata alapján az első telepesek nyolcezer évvel ezelőtt érkeztek a Közel-Keletről, meghonosítva a térségben a földművelést és az állattenyésztést. A pokrovniki helyszínen egy évezreden át fennmaradt a település, a Danilo Bitinj-i pedig ötszáz éven át volt lakott. "A földművelés hirtelen jelent meg Dalmáciában, s igen gyorsan terjedt el" - hangsúlyozta Andrew Moore ásatásvezető, a New York-i Rochester Institute of Technology régésze.

A régészeti leletek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jövevények békésen megfértek a helyi nomád lakossággal. Mint Andrew Moore rámutatott, a földművelés elterjedése nem ment mindenütt ilyen békésen: újkőkori helyszínek feltárása során Németországban és Franciaországban olyan leletek kerültek napvilágra, amelyek valószínűsítik a telepesek és a vadászó-gyűjtögető csoportok közötti összetűzéseket.

Érdekes módon Pokrovnik és Danilo Bitinj lakosai ugyanazokat a növényeket termesztették és ugyanazokat az állatokat tenyésztették, mint a jelenkori dalmát farmerek. Az őskori földművelők kilencféle növényt - egyebek közt tönkölybúzát, lencsét és zabot - termesztettek, s szedret, valamint más, vadon termő gyümölcsöt gyűjtögettek.

A két faluban talált állati csontmaradványok arra utalnak, hogy elsősorban juhokat és kecskéket tenyésztettek, de tartottak szarvasmarhát, valamint helyenként sertéseket is. A két település lakói a tenger révén kapcsolatot tartottak távoli közösségekkel, így obszidián eszközeik a Tirrén-tengeri Lipari-szigetekről származtak.

Az évszázadok során a cserépedények alakja és díszítése sokszor megváltozott, ám Andrew Moore csapata nem talált magyarázatot ennek okaira, hiszen a földművelés módja nem változott. A cserépedények és eszközök mellett napvilágra került egy részlegesen fennmaradt szobrocska is. A régészeknek nem sikerült eddig feltárniuk a települések temetőit - eddig mindössze három gyermekcsontváz került elő, akiket különálló sírokban helyeztek végső nyugalomra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár