A nankingi mészárlás áldozataira emlékeztek
2010. december 14. 09:34 MTI
Körülbelül ötezren emlékeztek hétfőn a japán megszállók által 73 évvel ezelőtt elkövetett mészárlás több százezer nankingi áldozatára a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartomány székhelyén, Nankingban, Kína egykori fővárosában.
Korábban
A japán csapatok 1937. december 13-án foglalták el Nankingot és kezdték meg hat héten át tartó öldöklésüket. Az eddigi kutatások tanúsága szerint több mint 300 ezer kínai - fegyvertelen katona és civil - vált csak itt a megszállók áldozatává. A mészárlás emlékhelyét 1985-ben építették és miután 2007-ben kibővítették és felújították, évente körülbelül ötmillióan keresik fel. Az évforduló alkalmával évek óta közel tízezren jönnek el.
Vasárnap megkezdték annak a falnak a továbbépítését, amelyre a halottak nevét vésték fel. Az újabb nagy táblákkal összesen 10324 nevet fog tartalmazni a lista. A három és fél méter magas fal a legutóbbi időkig 43 méter hosszú volt, s most - a kiegészített névsorral - további 26 és fél méterrel egészül ki.
A Kína és Japán közti totális háború 1937. július 7-én tört ki és egészen 1945. szeptember 2-ig tartott, amikor Japán a Tokió-öbölben a USS Missouri amerikai csatahajó fedélzetén feltétel nélkül kapitulált. Történelmi feljegyzések, visszaemlékezések, fénykép és filmfelvételek tanúsága szerint a japán katonai akciók gyakran torkolltak véres mészárlásokba. Széles körben ismert, hogy a megszállók vegyi és biológiai fegyvereket vetettek be, élő embereket temettek el, a kivégzésekből szinte "sportot űzve" kínaiak ezreit fejezték le.
A japánok a "felégetni mindent, megölni mindenkit és kifosztani, amit lehet" - jegyében pusztítottak, romboltak és könyörtelenül gyilkolták a civil lakosságot is. A japán légitámadások szinte valamennyi kínai nagyvárost elérték, milliók váltak otthontalanná. A hosszú éveken át húzódó háborúnak kínai részről mintegy 21 millió, japán részről közel kétmillió halottja volt.
A két kelet-ázsiai szomszédnak, a régió meghatározó hatalmának, Kínának és Japánnak a mai viszonyát, a két nép kapcsolatát a mai napig befolyásolják ezek a történelmi tények. A konfliktusok kezelésekor a kínaiak - a politikusok és a polgárok - érzékenysége mögött ott vannak a nem túl távoli múlt háborús tragédiái, a nemzeti megalázottság emlékei, s a személyes, azaz a szülők, nagyszülők generációját közvetlenül ért fájdalmas emlékek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap