Ókori étkeket tártak fel egy kínai nekropoliszban

A Kínai Tudományos Akadémia régészei Jiven Kunggal (Yiwen Gong) az élen a Hsziancsing-Ujgur (Xinjiang) autonóm terület Turfán (Turpan) körzetében tárták fel a Szupejhszi (Subeixi) temetőt. Mivel száraz éghajlatú, sivatagos területről van szó, a nekropoliszban kitűnő állapotban fennmaradt, mumifikálódott holttesteket, s rengeteg ételmaradványt találtak.

"Az eddig feltárt múmiák többsége tipikusan európai vonásokkal - világos hajszínnel, mélyen ülő szemekkel, előreugró orral - rendelkezik. A 19 megvizsgált múmiából mindössze három a mongol" - hangsúlyozták a kutatók. A temető egy félig földművelő, félig kézműves közösségé lehetett, legalábbis erre lehet következtetni, hogy a nekropolisz közelében fazekasműhelyt tártak fel, s minden egyes személyt cserépedényekkel helyeztek végső nyugalomra. A régészeti leletek között íjak, nyílhegyek, nyergek, bőr mellvértek és kardhüvely, lábbelik, faedények, kések is szerepelnek.

A sírokban cserépedényekben "felszolgált" tésztára és kására bukkantak, de találtak ellipszisalakú tortákat és a mai kínai szerencsehozó süteményekre emlékeztető édességeket, ahogy birkafejeket is felfedeztek, utóbbiaknak szimbolikus jelentőségük lehetett. A keményítő kémiai vizsgálata kimutatta, hogy mind a tészta, mind a sütemények kölesből készültek. A továbbiakban a tudósok kulináris kísérletekbe kezdték a kölessel, hogy megkíséreljék az ókori ételekre jellemző mikroszerkezetet előállítani. Ily módon ugyanis megállapítható, hogyan dolgozták fel az ókori "mesterszakácsok" a kölest.

A kutatók megállapították, hogy a főzés során nagyobb átalakuláson mennek át a kölesszemek, mint sütéskor. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik cserépedényben kásává szétfőzött köles található, a tésztát főzték, a tortákat pedig sütötték.

"A sütés nem tartozik a hagyományos ókori kulináris technikák közé" - hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, akik mindazonáltal a legújabb leletek fényében mégis úgy vélik, hogy a sütés 2500 éve elterjedt eljárás lehetett Kína északnyugati részén. A közelmúltban Houjüan Lu (Houyuan Lu), a Kínai Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézetének tudósa 4000 éves, köleslisztből gyúrt tésztát fedezett fel a térségben. A sárga színű tésztát vékonyabbra nyújtották, mint az 1500 évvel későbbit, a szálak hossza elérte az 50 centimétert, s igencsak emlékeztettek a kézzel nyújtott jelenkori "utódaikra".

Mint Jiven Kung rámutat, a kölest körülbelül tízezer éve kezdték el termeszteni Kína északnyugati részén, valószínűleg ez lehetett az egyik legfőbb táplálék, mivel a szárazságtűrő, igénytelen növény a legmostohább körülmények között is megterem. A tortákat kemenceszerű alkalmatosságokban sütötték, így Kína északnyugati részének lakossága az elsők között sajátíthatta el a pékmesterséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből