Fényképek kerültek elő a japán Schindlerről

A fotók napvilágra kerülése után nagy erőfeszítések kezdődtek a felvételeken látható zsidó személyek beazonosítása érdekében. Az Oszakóról könyvet író Kitade Akira izraeli tisztviselőkkel vette fel a kapcsolatot és ellátogatott a washingtoni holokausztmúzeumba is. A múzeum egy kétezer nevet tartalmazó listát adott át a kutatónak, amely mankó lehet a Kitade által megvizsgált harminc fotón látható személy beazonosításában, míg Japán izraeli nagykövete, Nisszim Ben Sitrit a jeruzsálemi Jad Vasem múzeum segítségét kérte. „Korábban azt gondoltam, hogy már mindent tudunk a holokausztról – de még mindig van feltárni való forrás” – mondta a nagykövet.

A felvételek segítségével újabb részletekre derülhet fény a japán Csiune Szugihara életéről, aki Litvániában több ezer zsidónak biztosított átutazóvízumot a világháború első éveiben. A Tokió által meghozott szigorú feltételekre fittyet hányva – a svéd Raoul Wallenberghez és az amerikai Hiram Binghamhez hasonlóan –, a kormány tudomása nélkül, hivatali úton adott papírokat a náci terrorgépezet elől menekülő zsidók számára. Szugiharát 1985-ben tüntette ki a Jad Vasem Múzeum, életéről film is készült, a Visas and Virtue (Vízumok és erény) alkotást 1997-ben Oscar-díjjal jutalmazták.

Szugihara Litvánia holland konzuljával, Jan Zwartendijk-kal dolgozott éjt nappallá téve, egészen addig, mígnem a Szovjetunió el nem foglalta Litvániát 1940 augusztusában. A balti országból távozni kényszerülő japán diplomata még vonatablakából is osztogatta a reménykeltésre jogosító dokumentumokat az arra rászorulóknak. Az 1986-ban, 86 évesen elhunyt Szugihara összesen hatezer zsidót mentett így meg, akik a Szovjetunión keresztül, több hetes utazás után érkeztek Mandzsúriába.

Ekkor jött a képbe Oszako és a japán Turisztikai Iroda, amely a távol-keleti országnak a náci Németországgal való szoros kapcsolata ellenére amerikai zsidók segítségére sietett, hogy segélyekkel támogassák az Európából elmenekült zsidókat. „Szugiharát az egész világon nagy becsben tartják, de a munkáját segítők ismeretlenek a közvélemény előtt, ezért azt szeretném, ha Oszako élete is előtérbe kerülne” – mondta el Kitade. Az Iroda hivatalnokokat alkalmazott a menekültek Japánba való érkezésének előmozdítására; ide került Oszako is, aki a hajóúton kísérte el a Távol-Keletre igyekvő zsidókat.

A történészek között élénk vita folyik azzal kapcsolatban, hogy Tokió miért egyezett abba bele, hogy a zsidó állampolgárok tranzitállomásként használják Japánt, míg másokat Mandzsúriában telepített le. Néhányan azt állítják, Japánt pusztán humanitárius megfontolások vezérelték, míg mások szerint a fasiszta vezetés tanult embereket szeretett volna az újonnan meghódított területekre telepíteni, elnyerve az Egyesült Államok jóindulatát, mielőtt a két birodalom összecsapott volna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?