Műtárgykölcsönzéssel épít barátságot Kína és Tajvan
2010. szeptember 27. 14:04 MTI
A hatvan évvel ezelőtti szakítás óta most először ad kölcsön értékes múzeumi műtárgyakat Tajvan Kínának, hogy ezzel is hozzájáruljon a két fél kapcsolatainak felmelegítéséhez.
Korábban
Kína korábban már többször kért kölcsön nemzeti szempontból fontos kulturális relikviákat Tajvantól, amely azonban mindig elutasította a kérést, mert attól tartott, hogy Kína esetleg elkobozza azokat. A Tajvani Nemzeti Múzeum most úgy döntött, hogy egy 17. századi portréval, illetve egyéb értékes műtárgyakkal is hozzájárul a közép-kínai Hupej (Hubei) Tartományi Múzeum, valamint egy Fucsien (Fujian) tartományban lévő másik intézmény jövő évi tárlataihoz. "Támogatjuk a kormány azon politikáját, hogy kulturális cserefolyamatokat tartsunk fenn Kínával" - mondta el Li Tzu-ning, a Tajvani Nemzeti Múzeum illetékese.
A kölcsönadandó portré a késői Ming-dinasztia (1368-1644) idején szolgáló Kohszinga (Koxinga) tábornokot ábrázolja. Cserébe a hupeji múzeum több mint száz darab kulturális emléktárgyat ad majd kölcsön a Tajpejben lévő Tajvani Nemzeti Múzeum novemberre tervezett kiállítására.
A szintén Tajpejben működő és Tajvan elsőszámú múzeumának tartott Nemzeti Palota Múzeum azonban nem szándékozik felajánlani műtárgyait, mivel semmilyen garancia nincs arra, hogy a darabok vissza is kerülnek az intézménybe. A múzeum egy több mint 655 ezer műtárgyból álló gyűjteménnyel büszkélkedhet, amely az újkőkortól (i.e. 10000-3000) a Kína utolsó feudális császári dinasztiájának számító, Csing-dinasztia végéig (1616-1911) tartó hétezer éves történelmet öleli fel.
Az értékes relikviákat még az 1930-as években szállították el egy pekingi múzeumból, nehogy a japán megszállók kezébe kerüljenek. Az 1949-es kínai polgárháború befejeztével a vesztes Kuomintang vezetése a műtárgyakkal együtt Tajvan szigetére menekült. "Mi nem aggódunk emiatt, a képek, amelyeket kölcsön akarunk adni, nem Kínából származnak" - mondta Li.
Peking továbbra is a saját területe részeként tekint Tajvanra. A 2008 óta hivatalban lévő Ma Jing-cseu (Ma Ying-jeou) tajvani elnök Kína-barát politikájának köszönhetőn jelentősen javult a két fél viszonya, amelyet a fellendülő kereskedelmi kapcsolatok és a Tajvanra érkező kínai turisták számának növekedése is jelez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap